Skip to end of metadata
Go to start of metadata

Sok embertől hallottam vissza, hogy jövőre nagyon jó lesz mindenkinek, mivel az SzJA csökkentés mindenkire érvényes. Akit érdekelt a dolog, az utánaolvasott a hatásoknak, én is ezt tettem, megrágtam jól, hogy emészthetőbb legyen... így legalább rajtam kívül más is gondolkodik a dologról... (smile)

Az SzJA csökkentés alapja az egykulcsos személyi jövedelem adózás, amelynek az a lényege, hogy mindenki keresettől függetlenül adózik, az adókulcs nem növekszik a jövedelemmel, a személyi jövedelemadót tekintve mindenki azonos arányban viseli a köz terheit. Ilyen adó az ÁFA is, amelyet mindenki egyformán fizet, ha egy adott terméket megvesz, a terméken lévő adó nem függ a vásárló jövedelmétől. Az eddigi progresszív személyi jövedelemadó a magasabb jövedelemmel rendelkezőket jobban érintette, mivel bizonyos jövedelem felett többet von(t) el az állam adó formájában. Sajnos az SzJA csökkentés nem jelenti azt, hogy jövőre mindenki jobban jár, nem jelenti azt, hogy több pénzt kap kézhez jövőre, ahogy az se feltétlen igaz, hogy a gyerekvállalást ösztönözné az új adórendszer.

Vegyünk egy viszonylag jól keresőt, legyen a fizetése 250e forint. Ez a személy idén kézhezkap 162e forintot, jövőre csak 157e forint kerül a borítékba. Ha van egy gyereke, akkor idén kap 174e forintot, jövőre pedig már 179e forintot (családi pótlékkal együtt természetesen). Ez az öt ezer forint különbség nyilván gyerekvállalásra fogja ösztönözni a családot, amikor köztudott, hogy az első gyerek a legdrágább, mivel meg kell venni mindent, amit a többi gyerek örökölni tud. Ha a második gyereket tervezné az ember, akkor idén kapna 189e forintot, jövőre kap majd 204e forintot, tehát a második gyereknél már 15 ezer forint a különbség az új adórendszer javára, ez gyerekenként alig 8 ezer forint. A harmadik gyerek esetén idén 222e forint a járandóság, jövőre 254e a kézhez kapott összeg, vagyis itt már 32e forint az előny az új adórendszer javára, ami markáns változás.

Az sem segíti a gyerekvállalást, hogy a megszokott infláció felett fognak emelkedni az árak, hiszen a 360 milliárd forintos válságadó felét a megszorongatott cégek nyilván átterhelik a vásárlókra – lásd a bankadó óta átlagosan 15-20 százalékot emelkedtek a banki költségek – ennek jelentős része a betéti és hitelkamatok közötti kamatmarzs növekedéséből következik. A megadóztatott cégek arra a kb. 3,5 millió alkalmazottra fogják terhelni a költségeiket, akik alig kapnak több pénzt kézhez, mint eddig. Összességében nem jelent sokat az a 4-6e forint, amennyivel havonta több pénzt hagy az ember a boltban és/vagy fizet ki az villanyért/fűtésért, vagy a telekommunikációs eszközök használata után... de ez a kis összeg pont fedi azt a pénzt, amennyivel a kétgyerekes átlagkeresők többet kapnak.

A 250e forintos bruttó havibér évente 3 millió forint, tavaly a kb. 4 millió bérből és fizetésből élő adózó kb. 85 százaléka keresett ennél kevesebbet(az_adozok_14_szazaleka_fizeti_az_szja_ketharmadat). Ez azt jelenti, hogy a kormány adóterve az emberek 85 százalékának szinte nem ad semmi előnyt, kivéve, ha a szülők vállalnak a meglévő kettő mellé egy harmadik gyereket is.

Mivel az adózók 85 százaléka bruttó 250e forintnál kevesebbet keres, biztosra vehetjük, hogy a maradék 15 százaléknak ennél több a fizetése. Ezen 15 százalékból kb. 12 százalék keres 250e és 500e forint között. Sejteni lehet, hogy ebből a kb. 450 ezer emberből a többségnek a fizetése a 250e forinthoz közelebbi végén van a tartománynak, s nem az 500e forintot veri a havi juttatása.

Aki gyerekkel nem, de 500e forint bruttó fizetéssel büszkélkedhet, annak idén 277e forintot utal a cég, jövőre ez 311e forint lesz, a különbség 34e forint. Aki nettó 300e forint körül tud fizetést hazacipelni havonta, annak általában nincsenek olyan gondjai, hogy miből vesz ennivalót a hónap végén – hacsak nem vállalta túl magát hitelekkel. Ha nem vállalta túl magát, de teljesen véletlenül svájci frank alapú hitele van, akkor ez a 34e forint segítséget ad ahhoz, hogy a lakás- és/vagy autóhitelt könnyebben fizetni tudja, de nem fogja azonnal bedönteni a gazdaságba ezt a plusz pénzt. A jólkereső adóalanyunk közel 56e forinttal több pénzt kap egy gyerek után, ez azonban csak 22e forinttal több, mint amennyi pénzt gyerek nélkül kap januártól. Úgy gondolom, hogy 22e forint – a fizetésének 6-7 százaléka – nem fogja gyerekvállalásra ösztönözni. Két gyerek esetén az idei és a jövő évi fizetés között már 81e forint különbség van, de a kormánynak a második gyerek csak 24e forintot ér – ám a harmadik trónörökös már 180e forint előnyt jelent jövőre, a harmadik gyereket 100e forinttal támogatja az állam.

Látható, hogy a 12 százaléknyi középosztályt célozta meg a kormány azzal az üzenettel, hogy az esetleg meglévő két gyerek mellé vállaljanak további gyerekeket. A gyerektelen pároknak nem adott túl sok ösztönzést – hiszen a gyermektelen szülők 97 százalékának mindössze fejenként és havonta maximum 22e forinttal járul hozzá az első gyermek költségeihez, továbbá a gyermektelen szülők 85 százalékának pedig csak maximum hat ezer forint a gyerekvállalásra való buzdítás a kormány részéről.

A gyermektelen család mostanában szitokszó a (kormány)politikusok szájából, ám ha belegondolunk: – például – egy három gyermeket felnevelő pár 50 éves korára adózási szempontból gyermektelen családdá alakul át, mivel a 30 éves korukban vállalt harmadik gyerek is 20 éves lesz, és még legalább 15 év van a nyugdíjukig. Ha egyenletes korfát képzelünk el, akkor azt kell látnunk, hogy egy-egy korosztály kb. 150 ezer embert jelent, az 50-65 éves korosztály több mint 2 millió embert jelent... az adórendszer biztosan hátrányosan érint több mint 1 millió rendezett életvitelű dolgos családot, akik az új adórendszerben kevesebb fizetést fognak hazavinni!

A társadalomkutatók szerint mostanság kétkeresős családmodellt tekintve a gyerektelen párok, illetve az egykét nevelő családok vannak többségben, ahol kettő gyerek van, ott már ilyen mértékű támogatás nélkül is el tud férni egy harmadik gyerek, ha a szülők ezt akarják... nem kell nekik ilyen mértékű többletpénzt ígérni. Sokkal nagyobb probléma, hogy mindkét keresőre szüksége van egy családnak a megélhetéshez. Gyerek vállalásakor a feleség kiesik a munkaerőpiacról egy ideig, a munkaerőpiac azonban nem rajong a kisgyerekes anyákért, így pedig – hiába adnak a már dolgozóknak több pénzt – továbbra is a megélhetést "veszélyezteti" egy gyerek érkezése, egy átlagkeresővel a család nem tud hosszútávon megélni. Hasznosabb lenne ezt a többletpénzt részmunkaidős állások támogatására fordítani, ezzel egy anya egyensúlyt tud találni a gyermeke és a munkaerőpiac között, nem kell hosszú órákra bölcsödébe vagy óvodába száműznie gyermekét, ám mégis dolgozik valamennyit, nem esik ki a szakmájából se.

A felső százötvenezer – vagyis a maradék 3 százalék – jelentősen meg lett támogatva. Nem panaszkodok vagy irigykedek, én a hétszázhúszezres fizetésemmel ide tartozok, gyerektelenül idén 367e forint helyett jövőre közel 457e forintot fogok kapni, ez 90 ezer forinttal több, mint idén. Ha lenne egy gyerekem, akkor idén 379e forint lenne a havi fizetésem, jövőre 480e forint érkezne a bankszámlámra. Idén 12e forint anyagi könnyebbséget jelentene a gyerek (családi pótlék), jövőre 22e forintot ér az első gyerek az államnak (10e forint plusz a családi pótlék). Hogy is mondjam, ha havonta 450 ezer forintot tudok elkölteni, akkor igen esélytelen, hogy ez a tízezer forintnyi többlet pénz lendít majd át azon a határon, hogy a feleségemmel gyermeket vállaljunk. Ilyen fizetés mellett nem anyagi okok állnak a háttérben.

Visszatérnék a 90 ezer forintnyi "fizetésemelésre". A kiemelkedően kereső adózóknak – legyenek akár gyermektelenek, akár neveljenek fél tucatnyi gyermeket – kiemelkedően sok pénzt hagy a zsebében az új adórendszer: örülök ennek a pénznek, a több pénz mindig jól jön, de nem tudok felhőtlenül boldog lenni, mivel ezt a pénzt a kormány másoktól veszi el. Azoktól a kis keresetű emberektől, akik pénzügyi ismeretek hiányában nem gondolják át cselekedeteiket – legyen az hitelfelvétel, megtakarítás vagy nyugdíj-előtakarékosság. Sajnos úgy érzem, hogy akik felelőtlenül átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, azoknak az évek alatt megtakarított pénzét fogom jövőre hónapról-hónapra megkapni.

A kormány úgy gondolja, hogy ezzel a plusz bevétellel majd felpörgeti a belső fogyasztást, hiszen az emberek majd kezdenek ezzel a pénzzel valamit. A terveim szerint ebből a pénzből megtakarítás lesz, mivel a kormány 14 hónapig – vagy tovább – bizonytalanságban tartja a nyugdíjpénztári vagyonom, a bizonytalanság pedig takarékoskodásra késztet. Ha úgy döntök, hogy nem teszem biztos helyre a teljes összeget, hanem egy részéből inkább a fogyasztásom növelem, akkor olyan dolgokat fogok venni, amelyeket külföldön gyártanak, vagy önálló életemben először külföldre fogok menni nyaralni, a jelenleginél többet nem tudok magyar piacról fogyasztani. Ha minden magasabb jövedelmű adózó hasonlóan gondolkodik, akkor nem lesz több a belső fogyasztás, nem fog felpörögni a gazdaság.

Ha a három bekezdéssel előbb említett 150 ezer embernek havonta csak 100e forinttal több pénzt hagy az állam a fizetési borítékjában, akkor az évente 180 milliárd forintjába kerül az államnak, de a "felső tízezer" jelentősen rontja a statisztikát, hiszen több megyében is százmilliós nagyságrendben vallottak be bérjellegű jövedelmeket adózók. Ez a pénz az adót fizetők 85 százalékának hiányozni fog, a maradék 15 százalék pedig nem feltétlen van rászorulva erre az összegre.

Külön érdekesség, hogy a kormány a harmadik (negyedik, ötödik, ...) gyereket kiemelkedően jutalmazza, de csak akkor, ha a szülők (legális) jövedelme magas, így büntetve vannak azok, akik kis jövedelemmel, vagy jövedelem nélkül nevelnek gyerekeket. A gyermektelen párok gyerekvállalását nem segíti az, hogy majd valamikor – a harmadik gyerek születésekor – sok pénz marad a családnál, hiszen az első gyerek több pénzbe kerül, mint a több gyerek, mivel sok olyan dolgot kell megvásárolni, amelyet a később érkező gyerek majd örökölni tud: babakocsi, gyerekülés, pelenkázó, gyerekbútorok, csecsemő- és kisbaba-játékok, stb.

Ez a "harmadik gyerek" támogatási forma azonban a jogosultság másik végén is gondot fog okozni, amikor a legidősebb gyerek felvételt nyer egy főiskolába. Egy bruttó 250e forintot kereső szülő pont elég ok arra, hogy a gyerek ne kerüljön kollégiumba, szerencsétlen gyerek kénytelen albérletben lakni, ezzel egyidőben a szülők jövedelme igen nagymértékben csökken, mivel három gyerek helyett már csak kettő gyerek után kapnak többlet-fizetést.

Mindezek grafikonon

Összeszedtem az idei és az új adórendszer adta számokat, és grafikonon ábrázoltam puszta értékeket, illetve a különbséget. Remélem a grafikonok önmagukban elég magyarázatot adnak, de ehhez hozzátettem még egy kevés megjegyzést. A bruttó 700e és a 800e forintos fizetés nettó összegét korrigáltam a TB plafon miatt bekövetkező nettó fizetés emelkedéssel.

Gyerektelen adózó fizetésének alakulása


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

2010

76510

107215

137920

162405

185490

210760

231940

274300

316660

366572

418432

2011

74280

105370

133480

156950

186540

217630

248720

310900

373080

443210

515390


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

Különbség

-2230

-1845

-4440

-5455

1050

6870

16780

36600

56420

76638

96958

Amint látszik az új adórendszerben a bruttó 250e forintnál kevesebbet keresők vastagon rosszul járnak – ha nem nevelnek gyereket. Emlékezzünk, a bérből és fizetésből élők 85 százaléka bruttó 250 ezer forintnál kevesebbet keres. Sajnos az adózók többségének gyermektelen csoportja egyrészt összegszerűen kevesebbet kap, másrészt a válságadók hatását figyelembe véve még vastagabb lesz a fizetésben a különbség – természetesen a munkáltatók figyelembe vehetik béremelésnél ezt a tényt, és az alacsony keresetűeknek többet emelhetnek, mint a magasabb keresetűeknek, feltéve, hogy ki tudják gazdálkodni.

Egy gyerek nevelése


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

2010

88710

119415

150120

174605

197690

222960

244140

286500

328860

378772

430632

2011

94700

127570

155680

179150

208740

239830

270920

333100

395280

465410

537590


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

Különbség

5990

8155

5560

4545

11050

16870

26780

46600

66420

86638

106958

Az új adórendszerben az első gyermek megszületését mindössze 5-9 ezer forinttal jutalmazza a kormány a családok felét tekintve, ugyanis bruttó 200e forintnyi fizetésig mindössze ennyivel kapnak több fizetést a gyereket vállaló szülők.

Kettő gyerek nevelése


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

2010

103110

133815

164520

189005

212090

237360

258540

300900

343260

393172

445032

2011

109100

150350

180080

203550

233140

264230

295320

357500

419680

489810

561990


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

Különbség

5990

16535

15560

14545

21050

26870

36780

56600

76420

96638

116958

Kettő gyerek esetén már markánsabb az új adórendszer többlete, de itt is az látszik, hogy bruttó 200e fizetésig 16-18 ezer forinttal többet hagy a kormány a szülők zsebében, ami dícséretes, de az igazi többletet a bruttó 500e forintnál többet kereső rétegnél hagy, akik aránya az összes jövedelem-adózóhoz képest csak három százalék.

Három gyerek nevelése


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

2010

131000

167215

197920

222405

245490

270760

291940

334300

364660

414572

466432

2011

130500

171750

213000

254250

295500

336750

378000

457900

520080

590210

662390


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

Különbség

-500

4535

15080

31845

50010

65990

86060

123600

155420

175638

195958

Három gyerektől kezdve indul be igazán az új adórendszer, de ha jól megnézzük, akkor érdemleges többletet az átlagkeresetnél többet keresőknél hagy, ugyanis az előbb is említett bruttó 200e forintos fizetésig kevesebb fizetést jelent a három gyermek, mint a két gyerek, s a nagy nyertesek továbbra is az adózók szűk 15 százaléka, akik bruttó 250e forintnál többet keresnek.

A fizetések alakulása egy grafikonon


Bruttó bér

100e

150e

200e

250e

Gyerektelen

-2230

-1845

-4440

-5455

1 gyerek

5990

8155

5560

4545

2 gyerek

5990

16535

15560

14545

3 gyerek

-500

4535

15080

31845


Bruttó bér

250e

300e

350e

400e

500e

600e

700e

800e

Gyerektelen

-5455

1050

6870

16780

36600

56420

76638

96958

1 gyerek

4545

11050

16870

26780

46600

66420

86638

106958

2 gyerek

14545

21050

26870

36780

56600

76420

96638

116958

3 gyerek

31845

50010

65990

86060

123600

155420

175638

195958

Felhasznát források

Munkabér kalkulátor: http://hrportal.hu

      
      
Page viewed times

3 Comments

  1. Unknown User (tyra3l@gmail.com)

    jol osszeszedett szosszenet, koszi szepen.

    gondolom a nyugdijjarulek emelkedeset meg nem vetted figyelembe a statisztikak szamolasaban.

    Tyrael

  2. Anonymous

    Nos, igen. Orbán a saját családjából indult ki (5 kölök), valamint a hasonszőrű elvbarátai gyerekeiből, akik ugyan a régi rendszerben diplomáztak, de soha a büdös életben nem dolgoztak munkahelyen...

    Néhány évvel korábban így hangzott az elhíresült mondat: "...ne mi nyerjük a legtöbbet!".

    Aha.

  3. Unknown User (zoltan@istvanovszki.hu)

    Velős tartalom. Ügyes.

    Már csak azt nem értem Mester, miért is nem készítesz pénzügyi szoftvereket? :)))

#trackbackRdf ($trackbackUtils.getContentIdentifier($page) $page.title $trackbackUtils.getPingUrl($page))