Skip to end of metadata
Go to start of metadata

Matolcsy György bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. (forrás: mti)

E sorokat olvasva olyan érzésem támadt, hogy ismét egy hatástanulmány nélkül bejelentett változtatással állunk szemben, s késztetést érteztem arra, hogy a dolgok végére járjak, tényeket gyűjtsek össze, majd mérnök aggyal logikus rendszer építsek ezekből az adatokból.

Állami nyugdíj története

Szerte a világon probléma az 50-100 éve bevezetett nyugdíjrendszerek fenntartása, amelyek többsége – meglepő módon – klasszikus tőkefedezeti biztosítás volt eleinte, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. Ezek a nyugdíjrendszer-kezdemények ipari – bányászati, nehézipari, stb. – nyugdíjkasszák voltak, a gyár által félretett összegeket precíz könyvelők egyéni számlákon tartották nyilván, majd ebből a pénzből fizették a kiöregedett munkás nyugdíját, illetve a lesérült dolgozó kezelését. Ez a rendszer kiválóan működött, ha az ember a teljes életét ugyanannál a vállalatnál dolgozta le, de más gyárba már nehezen volt átvihető a megtakarított összeg, illetve idővel szélesedett a nyugdíjra áhitozók irigykedők száma is, s így a nyugdíjak kezelését egyre inkább az állam vette át.

Több országban a tőkefedezeti rendszer helyett felosztó-kiróvó rendszert vezettek be, amely nem vezeti egyéni számlákon a befizetett pénzt, hanem a beérkező összegeket azonnal ki is fizeti, így ez a rendszer nem tud működni elegendő befizető nélkül. A magyarországi állami nyugdíjrendszer felosztó-kiróvó módon működik, ám a Svéd modellel ellentétben a tárgyhavi kifizetések összege nem függ a tárgyhavi befizetések összegétől, így a nyugdíj kasszában elméletileg többlet keletkezhet, gyakorlatilag hiánnyal küszködik.

Magyar nyugdíjkassza számok

Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a nyugdíjkasszába befizető aktív 4,025 millió bérből és fizetéből élő alkalmazott után befizetett 24 százalék TB és 1,5 százalék állami nyugdíjbiztosítási járulékból kell kifizetni a 2,989 millió sajátjogú és nyugdíjszerű ellátásban részesülő inaktív ember összesen 2991 milliárd forintnyi nyugdíját. Az átlag fizetés 202 ezer forint a versenyszférában és 185 ezer forint a költségvetésből élő alkalmazottak esetén, erre a bruttó összegre jön rá a 25,5 százalékos befizetés az állami nyugdíj kasszába. Ha a 202 ezer forintos – magasabb – összeggel számolunk, akkor egy gyors számolással kiderül, hogy 2.487 milliárd forint folyik be évente az államhoz – persze ebből a közszféra befizetése egyik zsebből a másik zsebbe kerülő pénzt jelent – holott közel 3 ezer milliárd forintot kell kifizetni.

A valóság az, hogy mindössze 1.920 milliárd forint folyik be a nyugdíjkasszába a munkáltató általi befizetésből, a munkavállalói 8 százalék befizetésből 348 milliárd, az egyéb befizetésekből pedig 108 milliárd, amelyek összesen 2.376 milliárd forintot tesznek ki (2009-es lezárt évi adatok). A kettő közötti – mintegy 620 milliárd forintnyi – különbséget más adónemből kell fedezni, hogy minden évben, kifizethető legyen a megígért nyugdíj.

Ha megnézzük a kiadási oldalt (szintén 2009-es évi lezárt számok), akkor azt látjuk, hogy az öregségi nyugdíjra 1.804 milliárd forintot kell kifizetnie az ONYF-nek, amely bőven teljesíthető a 24% nyugdíjjárulékból származó 1920 milliárd forintnyi bevételből. Ezen túl az ONYF 654 milliárd forintot fizet ki rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjra, továbbá 340 milliárd forintot hozzátartozói nyugellátásra (özvegyi-nyugdíj és árvasági segély). Mindezek mellett 6,5 milliárd forint egyéb kiadásokat és 24 milliárd forintos működési költséget számol el az ONYF.

Nem kívánom a rokkantakat megbélyegezni, de öregségi nyugdíjra kifizetésre kerül kb. 1800 milliárd forint, a rokkantságra és baleseti rokkantságra pedig 600 milliárd. Ez azt jelenti, hogy a most állami nyugdíjrendszerben lévők – illetve jövőre visszalépők – a 24 százalékos munkáltatói nyugdíjjárulékot a folyó havi öregségi nyugdíjra fizetik, a "saját jövőjükre" címkézett 8 százalékos nyugdíjjárulékot pedig a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjasok járulékára. Ezen túl az államnak még fizetnie kell ~340 milliárdot a hozzátartózói nyugdíjra és ellátásokra.

Nem kívánon a mai nyugdíjasokat megbélyegezni, de az utóbbi 10 évben 36 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke (forrás)... hozzá kell tenni, hogy 1990 óta a reálemelés összesen 16 százalék volt, így könnyen átlátható, hogy az utóbbi 10 év hozadéka az erőteljes emelés, amely mögött nem feltétlen volt gazdasági teljesítmény.

Magánnyugdíjról

1997 óta minden pályakezdőnek kötelező volt egy magánnyugdíjpénztárba belépni, s a bruttó fizetésének 6 illetve 8 százalék közötti részét a munkáltató a magánnyugdíjpénztárnak utalta. A magánnyugdíjpénztárak felosztó-kiróvó mód helyett tőkefedezeti módon működnek, minden tagnak van egyéni számlája és minden tag tulajdonos a pénztárban, kilépése – vagyis nyugdíjba vonulása – esetén a pénztár tulajdonosai – a maradó tagok – kifizetik a neki járó részt a pénztár vagyonából – vagy életjáradékot fizetnek a klasszikus biztosítási elvek mentén.

Napjainkra a magánnyugdíjpénztári befizetések havonta 30 milliárd körül járnak, éves szinten így 360 milliárd forint bevételtől esik el az állam, és ennyi pénzzel gyarapodik a pénztárak összessége, vagyis a tulajdonosok. Vagyis mi. Ugyanis akinek akár 1 forint befizetése van egy pénztárba, annak a befizetésével arányosan tulajdonjoga keletkezik a pénztárban.

Matematika

A magánnyugdíjpénztári rendszer 2015-2020 körül kezdett volna tömegesen nyugdíjat folyósítani, a vegyes rendszerben nyugellátást kapóknak az állam fizette volna a nyugdíj 75 százalékát, a maradékot pedig a magánnyugdíjpénztár. Ez azt jelenti, hogy a rendszer hosszú távú fenntartása esetén az államnak a – mai értéken – 3.000 milliárd forint helyett csak 2.250 milliárd forintot kellene kifizetnie, miközben a bevételei 2.376 milliárd forint folyik be a befizetések által, így a nyugdíjkasszában évente 126 milliárd forint megtakarítás keletkezne, addig viszont ki kellene tartania az államnak, pótolni a kieső összeget, s nem hozzányúlni ehhez a rendszerhez.

Ha megszűnik a második pillér, akkor – mai értéken – az állam 3000 milliárd forint nyugdíjat kell kifizessen, miközben csak 2.376 + 360 = 2.586 milliárd forint folyik be, amely ugye évente kb. 410 milliárd forint hiányt jelent a kasszában. Legjobban jellemzi az állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát, hogy jelenleg a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel együtt is kb. 240 milliárd a kassza éves hiánya, az állami nyugdíjkassza ugyanis minden évben közel 20 százalékkal több pénzt fizet ki, mint amennyi befolyik, és ez a hiány csak növekedni fog, ahogy öregszik a társadalom.

Egy államnak illene 30-50 éves távlatokban gondolkodnia... úgy látszik, hogy a mostani 20-40 éves korosztály majdani nyugdíját áldozzák be az elkövetkező pár év jólétéért – az ember, mint egyén ilyen, ma él, nem törődik a holnappal – az állam dolga lenne a hosszú távú gondolkodás.

Mit hoz a jövő?

A társadalomkutatók egyöntetű véleménye szerint a világ társadalmai elöregednek, vagyis egyre több-és-több idős ember jut egy munkaképes emberre, ezt a helyzetet kezelni kell, különben nem lesz elegendő pénz nyugdíjak kifizetésére. A nyugati társadalmak többsége igyekszik áttérni a felosztó-kiróvó rendszerről a tőkefedezeti módszerre, mivel ezzel biztosítható, hogy a jövőben évszázadokon keresztül is fenn lehet tartani a nyugdíjrendszert. A felosztó-kiróvó módszer alapja a népesség folyamatos növekedése, amely feltételezi, hogy mindig több aktív korú ember dolgozik, mint amennyit el kell tartania. Az utóbbi százezer év ilyen volt, az emberiség létszáma folyamatosan növekedett, esetenként vetette vissza járvány vagy természeti katasztrófa. A fák azonban nem nőnek az égig, előbb-utóbb elkövetkezik az a "szomorú" esemény, hogy a Föld lakossága nem növekszik tovább, mivel nem tud eltartani több embert.

Angol rendszer

Az angolszász rendszer alapvetően tőkefedezeti rendszer, vagyis az egyéni befizetésekre épül. Egyes elemeiben azonban alkalmazza a társadalmi szolidaritás elveit is, ennek megfelelően szintén nagyon összetett. Az angol rendszer sajátossága, hogy a magán megtakarítási pillérek mellett működik egy állami nyugdíjrendszer is, amelynek célja az alapellátás biztosítása minden nyugdíjas korú számára. A két rendszer egymás mellett párhuzamosan működik, nem épülnek egymásra. A nyugdíjrendszer önálló, azonban az állam a maga eszközeivel hozzájárul azok működésének szabályozásához, illetve garanciákat is ad.

A II. világháború utáni alacsony bérekhez alacsony állami nyugdíjak kapcsolódtak, amelyek a hetvenes évekig emelkedtek, majd a Thatcher-i időszaktól újra csökkentek. Napjainkban az angol nyugdíjrendszer több pilléren nyugszik:

  • Az államia alapnyugdíj, ma már a minimál nyugdíj szerepét tölti be azok számára, akik nem tudtak megfelelő egyéni megtakarításokat biztosítani maguknak aktív életpályájuk során.
  • A második, még mindig államilag garantált pillért 1975-ben vezették be, amely a keresetek függvényében növekszik. A nyugdíjszámítás alapja a legjobb 20 évben szerzett jövedelem. Azonban a francia rendszertől eltérően ez tőkefedezeti alap, tehát egyéni számlás rendszer, amelyet az állam rendszeresen támogat. A második pillér szerepe folyamatosan csökken, az állam ösztönzi a harmadik pillérbe történő átcsoportosítást. Emiatt az angol állami nyugdíjak a legalacsonyabbak közé tartoznak az OECD országokban, a GDP-nek mindössze 5,5%-át teszik ki.
  • A harmadik kulcseleme az angol nyugdíjrendszernek a munkáltatói nyugdíjalapok rendszere. Nagy-Britanniában az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozónak nyitnia kell a dolgozói számára egyéni nyugdíjszámlát, amelyre megállapodás alapján fizethet be a munkáltató és a munkavállaló. Az éves befizetés felső határát törvény szabályozza. Lehetőség van azonban arra is, hogy az egyéni nyugdíjszámlára a befizetések összegét annuitás alapján határozzák meg. A magánszemélyek egyéni nyugdíjszámlát biztosítóknál is nyithatnak. Az állam adókedvezményekkel támogatja az egyéni számlás rendszert. Ebben a rendszerben a vállalati dolgozók közel fele részt vesz.
  • A negyedik pillér a tőkeszámlás rendszer, amelyet 1998-ban vezettek be az alacsony jövedelműek számára. A tőkeszámla célja, hogy az alacsony jövedelműek is vásárolhassanak közvetlenül tőzsdei értékpapírokat, ill. alapokat nyugdíj-megtakarítási célokból. A befizethető összeg erre a számlára erősen korlátozott. A magas jövedelmeknek maximum 1%-a helyezhető el a számlán.

(forrás)

Arra alapozni egy nyugdíjrendszert, hogy a magyarországi lakosok száma folyamatosan emelkedni fog – nem túl bölcs dolog – mivel előbb-utóbb nem fog több ember elférni az ország területén, és – legkésőbb ekkor – át kell állni egy másik – egy fenntarthatóbb – nyugdíjrendszerre. A kérdés az, hogy mikor történjen meg ez az átállás...

Nyugdíjak 2050-ben

A politikusok álmait a társadalomkutatók porig tudják rombolni azzal, hogy 2050-re a világ lakosságának 60 évesnél idősebb része 600 millióról 2 milliárdra emelkedik, ahogy világszerte tolódik ki a várható életkor – lásd a videón az utóbbi 200 év történetét. Ez alól a magyarok se lehetnek kivételek, legyen bármilyen gyerekvállalásra ösztönző az adórendszer, ha nem ölik le 70-80 évesen az akkori időseket (például az egészségügyi rendszer ilyen átalakítása okán), akkor azok jó része 90-100 éves koráig fog élni, az arányok nem fognak változni – több gyerekhez több idős fog tartozni, de jó esély van arra, hogy nem növekszik robbanásszerűen a gyermekvállalási kedv – a társadalom öregedése azonban nem fog megállni. A kérdés az, hogy az akkor nyugdíjba kerülő emberek miből fognak megélni?

Sok tanulmányban lehet olvasni, hogy a nyugdíjrendszer csak úgy tartható fenn, ha a lakosságot gyerekvállalásra ösztönzik, de ez a modell nem tartható fenn a jövőben. A kormány terveiben 10 év alatt 1 millió gyerek és 1 millió új munkahely szerepel, mint a jövő nyugdíjak záloga – nem veszik figyelembe az IT technológia fejlődését és a gépesítést.

Figyelembe kell venni, hogy jeleleg erős gépesítés történik, az élő munkát minden gyár igyekszik minimalizálni, lásd például a kecskeméti Mercedes üzemet, 800 millió eurós (kb. 220 milliárd forintnyi) beruházással (forrás) mindössze 2500 főt foglalkoztató gyártelepen 100 ezer autót gyártanak majd évente... 400 ilyen beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elérje az egymillió új munkahelyet.

Figyelembe kell venni, hogy jelenleg erős IT fejlesztések történnek, szintén az élő munka csökkentése okán. A bankok, a biztosítók, és a szolgáltatók – kihasználva az internet adta lehetőségeket – a világhálóra viszik az ügyfélszolgálatot, a számlázást, az információk átadását, s persze a fizetés is elektronikus. Egyre kevesebb dolga lesz a postásnak, a postának, az ügyfélszolgálatoknak, és ez munkaerő megtakarítást jelent, ezek a cégek nem fognak felvenni ügyintézőket, legfeljebb megtartják a jelenlegi dolgozókat...

Látható, hogy hiába lesz sok gyerek, munkahelyek nem keletkeznek a semmiből a semmiért, és akkor szertefoszlanak azok az álmok, hogy a sok gyerek majd eltartja az időseket... ahhoz munkahelyek kellenek, de attól nem lesz jobb az országnak, hogy egymás haját mossuk majd minden nap...

Kettős mérce

... aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján ...

Önmagában nem lenne gond a tisztán állami vagy a vegyes rendszer közötti váltás szabadsága, ami dühítő, az a fenti idézet jelentése. 2011-től három féle adófizető lesz az országban

  • aki után a munkáltató fizet 24 százalék nyugdíjjárulékot, és majd kap állami nyugdíjat
  • aki után a munkáltató fizet 24 százalék nyugdíjjárulékot, és nem kap majd állami nyugdíjat
  • aki után a munkáltató nem fizet nyugdíjjárulékot – hiszen feketén dolgozik, és majd kap szociális ellátást

Ugye furcsa? Aki nem fizet, az is kap abból, amit azt fizet, aki nem fog kapni.

Ebben az olvasatban az idézet azt jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárnál maradók olyan szolgáltatás után fizetnek, amelyet nem kapnak majd meg. Ki akarna olyan biztosítás után havi tízezer forintokat fizetni, amiről papírja van, hogy a biztosító semmilyen körülmények között nem fog neki fizetni? Ki akar kifizetni egy terméket, amelyet nem fog megkapni? Jogos-e fizetni egy olyan dolog után, amelyet semmilyen körülmények között nem kapok meg? Jogos-e, hogy aki nem fizet biztosítást, az kap majd szociális ellátást? Igazságos-e ez?

Ha kiflit lopsz egy boltból, akkor tolvaj vagy. Ha 3 ezer milliárdot lopsz a nyugdíjkasszából, akkor miniszter vagy.

A kormány szerint a tagok válasza az lesz, hogy akkor inkább átlépek az állami rendszerbe, ám lesznek sokan, akik azt mondják, hogy nem lépek át az állami rendszerbe, inkább a megtakarításom növelem. A kérdés az, hogy milyen arányban maradnak ellenállók. Én maradok tag.

Miért maradok?

Ha a társadalom elöregedik, akkor magas állami nyugdíjra nem számíthatok, hiszen a kevés befizető által befizetett kevés pénzt nyilván nem lesz elég az összes nyugdíjasnak, s az állam kénytelen a magasabb nyugdíjra jogosult egyénektől megvonni a nyugdíjuk egy részét, minthogy a minimálbéren tengődő minimális összegen tengődő nyugdíjasok juttatását csökkentse, vállalva, hogy ezzel az éhhalál szélére sodorja őket.

Egyértelmű számomra, hogy a mostani befizetéseim a jelenlegi nyugdíjasoknak azonnal kifizetésre kerülnek, én ebből a pénzből 40 év múlva semmit nem látok, az akkori befizetőktől függene a havi pénzem, ezért inkább az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetek több pénzt, illetve különféle megtakarítási formákban tartom a vagyonom, amelyet majd a nyugdíjas éveim alatt felélhetek.

Számoljunk.

Mint említettem volt régebben, az 500e bruttó fizetésnél többet keresők 3 százalékához tartozom, a magánnyugdíj pénztáram havonta kb. 60e forint befizetéssel gyarapodik, ami évente 700e forint. Ha jövőre 10 százalék lesz a befizetés a jelenlegi 8 százalék helyett, akkor évente kb. 850e forint kerül a számlámra. Ha 2040-ben nyugdíjba megyek és a magánnyugdíj pénztáram továbbra is hozza a 0,5% reálhozamot, akkor reálértéken 30 millió forint lesz a magánynyugdíj számlámon, ebből 62 éves koromban gond nélkül nyugdíjba mehetek. 30 millió forint bőven elég arra, hogy gondtalan nyugdíjas éveim legyenek, hiszen lakáshatásra már nem kell költenem, s ez az összeg örökölhető, nem csak a házastárs számára. Esélytelennek látom, hogy ha 2040-ben elhalálozok, akkor ennyi pénzt kifizessen az állam a feleségemnek egy összegben.

Miért lépjek át az államiba?

Gondolkodjunk.

Ha a bruttó 500e forint feletti fizetésű emberek nem lépnek át az államiba, akkor az ő vagyonuk marad a pénztárban. Mennyi az ő vagyonuk, mennyi a vagyonunk? Átlag feletti. Jóval átlag feletti, hiszen az adózók 14 százaléka fizeti be az munkabérben lévő adók kétharmadát (lásd), igen esélyes, hogy a pénztárban lévő 3 ezer milliárd forintos vagyonból 2 ezer milliárd kb. 500 ezer tag tulajdonában van. Ha a maradék 2,5 millió ember átlép az államiba, akkor csak a maradék ezer milliárd forintos vagyon kerül át az államhoz, amelynek jó része állampapír, nem tehető pénzzé az állam számára, nem likvid tőke, a likvid részvények nagy része a jól kereső 500 ezer tag portfóliójában van...

Érdekes lesz a jövő... én azt tanácsolom a jól keresőknek, hogy ne lépjenek vissza az állami nyugdíjba, ha nem kapnak állami nyugdíjat, akkor is meg tudnak élni a felhalmozott vagyonukból – idős korban meg lehet válni az ingatlantól, a befektetésektől és fel lehet használni a megtakarításokat, ha pedig mégis kapnak állami nyugdíjat, akkor az kész főnyeremény.

Kettős mérce?

Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékát számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolható el, ahogy a nyugat-európai önkéntes pénztáraknál szokásos.

Az adórendszer idén úgy működik a nyugdíjjárulék tekintetében, hogy minden járulékot az APEH szedett be és utalt tovább az ONYF vagy a magánnyugdíjpénztár felé. A magánnyugdíj pénztárak jelenleg nem a kezelt vagyon 4,5 százalékát vonják költségként, hanem a befizetett összeg 4,5 százalékát írják le, a kettő nem ugyanaz, remélem csak nyomdahiba vagy félreértés, s nem Matolcsy György ismerete – mert akkor bajban vagyunk.

2007-ben a pénztárak a vagyon arányos működési költsége nem lehetett több 0,9 százaléknál, s 2014-ig ezt 0,4 százalékra kellett volna csökkenteniük! Ha most a tagság 80-85 százaléka áttér a tisztán állami nyugdíjra, akkor a pénztáraknál maradó kb. 500e ember 2 ezer milliárd forintos vagyonát könnyen lehet 0,2 százalékos költségszinten kezelni, hiszen a vagyon kezelési költsége nem egyenesen arányos annak méretével.

A nyugdíjasok nyilvántartását, a nyugdíjak kezelését az ONYF végzi az állami rendszerben, az ONYF működési költsége 2009-es évben 25,679 milliárd forint volt (lásd). A kezelt vagyon kb. 3.000 milliárd forint volt, ebből következően a működési költség 0,85 százalék – ami jóval több, mint a magánnyugdíj pénztárakra kényszerített 0,2 százalék.

Vagy a pénztárak vagyon arányos működési költségét kell emelni 0,85 százalékra – jéé most ennyi!, vagy az ONYF működési költségét kell 2012 januártól a negyedére azaz 6 milliárd forintra csökkenteni. Én az utóbbira szavazok, s egy tollvonással meg is takarítottunk 18 milliárd forintot a költségvetésnek.

Örökölhetőség?

Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz.

A magánnyugdíj-pénztárban lévő vagyon örökölhető a szó jogi értelmében, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezett vagy a törvényes örökös örökli a vagyont. Nézzünk egy morbid példát, a papa és a mama egymást adta meg kedvezményezettnek, papa meghal a nyugdíja előtt, mama megörökli a papa spórolt nyugdíját egy összegben. Ha mama is meghal a nyugdíja előtt, akkor – papa, mint kedvezményezett halála okán – az örökös kapja a mama nyugdíját, illetve a papa – mama által megörökölt – nyugdíját is.

Az új rendszerben papa nyugdíját megörökli mama – özvegyi nyugdíj címén, majd mama halála után az állam – köszöni szépen, megtartja mama nyugdíját, a törvényes örökös nem kap egy fillért se – hiszen nem házastárs. Vagyis így nincs az a klasszikus örökölés, a pénz jó részét az állam megtartja magának... és egyedülálló szülő gyermeke sem örökölheti így a szülő nyugdíját...

Ez így igazságos?

Miért pont január 31-ig?

aki január 31-ig visszatér, az csak nyerhet

Az munkabért terhelő adók változása okán az első fizetést februárban kapják a munkavállalók, a kevésbé szemfüles többség akkor fog szembesülni azzal, hogy kevesebb a pénz a tavalyinál, hogy adóköteles lett a caffeteria, hogy a megszokott számlák helyett többet kell fizetni... de akkor már a nyugdíjpénztári megtakarításait az állam lenyelte... véletlen egybeesés? Ugyan.

Bónusz...

Matolcsy György a Magyar Televízió Este című műsorában volt meghívott vendég (forrás), hol a következőket állította:

Igen, tagja vagyok a magánnyugdíjpénztári rendszernek. Igen. [...] Engem bevallom őszintén meggyőzött a kormány mai döntése, ugyanis nem kockáztatom a későbbi nyugdíjam 70%-át, tehát az állami nyugdíjrészt, tehát a magam részéről nem nyilatkozom, tehát úgy döntök, hogy visszatérek az állami nyugdíjrendszerbe.

Matolcsy György 1955-ben született, így neki nem volt kötelező magánnyugdíj pénzárat választani, mégis tag lett az utóbbi 14 év egyikében. Az életkora miatt tavaly átléphetett volna az állami nyugdíjrendszerbe, hiszen 2008. december 31-én már 52 éves elmúlt, mégsem lépett át az állami rendszerbe.

Az a logikus következtetés vonható le, hogy Matolcsy György egészen október elejéig bízott a magánnyugdíjpénztári rendszerben, de a kormány meggyőzte arról, hogy nem szabad ebben bíznia - hiszen nem kockáztatom a későbbi nyugdíjam 70%-át. Lehet, hogy nem is gazdasági ember dönt, hanem jogászok – vagyis a kormány? Lehet, hogy nem is a nemzetgazdasági miniszter döntése volt ez? Csak az ő hangja mélyebb?

Te hogy gondolod?

      
      
Page viewed times

62 Comments

  1. Anonymous

    Bosszantó, hogy meglopnak, és még csak a seggüket sem tudom szétrúgni...

  2. Anonymous

    Van egy lehetőség. Ötszázezer embernek kellene kivonulnia és kérnie ennek a tervezetnek a megsemmisítését. Persze valszeg a FIDESZ kormány ebben az esetben semmiféle retorziótól és / vagy fegyverhasználattól nem riadna vissza. 

    1. Anonymous

      LOL, remelem, hogy veled kezdik, mert nagyon hulye vagy.

  3. Anonymous

    > addig viszont ki kellene tartania az államnak

    Jahh tehát a mostani nyugdíjasok dögöljenek meg, vagy oldja meg az állam, téged nem érdekel hogyan, lényeg hogy te pakolgathasd a számládra a pénzed ;) 20-30 év múlva rád fogják egy másik rendszerben ugyanezt mondani a fiatalok, ahhoz mit szólsz? ;)

    Tulajdonképpen ez az egész írás az állami nyugdíj előnyeit hangsúlyozza ki (az állam "tartson ki" és garantálja), és mindebből végül kihozod hogy az állami nyugdíj szar. Gratulálok! ;)

    1. Auth Gábor AUTHOR

      Engem érdekel, hogy mi van a mostani nyugdíjasokkal. A mostani nyugdíjasok többségét nem érdekli, hogy mi van az aktív dolgozókkal.

      Ha megkérdezel néhány nyugdíjast, hogy szerinte honnan kap nyugdíjat, akkor azt fogja mondani, hogy a régmúlt befizetéseiből, mivel munkás évei alatt adózott. Fel sem merül a többségükben, hogy a mostani adófizetők teszik össze a nyugdíját, ám bőszen kuporgatnak arra, hogy a pályakezdő unokáknak segítsenek elindulni az életben.

      Rendszerben kell gondolkodni, 20-40 év múlva a felosztó-kiróvó rendszer bedől, nem tartható fenn tovább, valamikor kezdeni kell valamit ezzel a helyzettel. Olyan volt kommunista országok – mint Anglia és Franciaország – a magánszektor felé tereli a nyugdíjasokat, az állami nyugdíj náluk csak és kizárólag szolidaritáson alapuló szociális háló. Erre felé lehet haladni, ha hosszú távon gondolkodik egy állam. Ha csak az a cél, hogy a holnapot kell megélni, akkor semmi pénz nem lesz elég, és idővel még kevesebb pénz marad, de akkor már sokszor késő.

      Az államnak már jópár éve rossz, mivel száz éve nem volt olyan vezetése, amely 30-50 éves távlatban gondolkodott volna. Viszont a manyup rendszer most ért volna be, mostantól mentek volna nyugdíjba olyan emberek, akiknek az állam csak 75% nyugdíjat fizetett volna, és 2020-2025 körül végre nyereséges lenne a nyugdíjkassza. Ehelyett veszteségesebb lesz, mert nem lesz 10 éven belül 1 millióval több munkahely, a "válságadónak" nevezett adó miatt az ország versenyképessége csökkent a szomszédokhoz képest, és az elkövetkező években nincs az a befektető, aki ide hozna termelést Románia vagy Szlovákia helyett, ha ott kevesebbet kell adóznia. A KKV szektor a padlón van és mivel a KKV szektor foglalkoztatja a bruttó 250e forint alatti fizetésűek igen nagy részét, ők duplán szívnak az adóváltozással. Erős magyar tulajdonú nagy cégek pedig arányaiban kevés alkalmazottat foglalkoztatnak, ki fogja alkalmazni ezt az 1 millió embert?

      Ha az írásból azt látod, hogy az állami felosztó-kiróvó nyugdíj jobb, akkor valamit nagyon félreolvastál... egyszerűen arról van szó, hogy az államnak – s az állam mi vagyunk – 20 évig el kellene viselnie az egyre csökkenő 300-500 milliárdos hiányt, hogy utána az egyre növekvő 200-400 milliárdos nyeresége legyen – ezt befektetésnek hívják és vannak cégek, ahol képesek 20 évre előre gondolkodni. Levágni az arany tojást tojó tyúkot nem bölcs dolog.

      Ajánlott olvasmány a Marshmallow teszt – és különböző változatai, amelyek során az alanyok azonnal kaptak valamit (például cukorkát), vagy belátható időn belül kettő valamit (15 perc múlva kettő cukorkát). A többség nem várta meg a dupla hozamot... ez történik most is sajnos.

      1. Anonymous

        tl;dr: igen, ezt már leírtad a cikkben is, hosszabban.

        > el kellene viselnie az egyre csökkenő 300-500 milliárdos hiányt

        Ez is világos, azt szeretnéd ha valaki más kifizetné apád-anyád nyugdíjait, mert neked ehhez nincs kedved. Nincs ezzel a kapitalista nyerészkedő szemlélettel semmi bajom, csak tudd, hogy öreg korodban téged is felesleges koncként fog számon tartani a fiatalabb generáció.

        1. Auth Gábor AUTHOR

          Messze nem arról van szó, hogy nincs kedvem fizetni, ha többet olvasnál tőlem, akkor tudnád, hogy az egykulcsos adó ellen vagyok, annak ellenére, hogy jövőre 110 ezer forinttal több nettóm lesz. Azért vagyok ellene, mert – most – nem úgy látom, hogy a hozzám hasonló jól keresőknek van szüksége erre a pénzre, lenne arra egy csomó hely és lehetőség, ahol több értelme van ennek a pénznek. Az egykulcsos adónak még nincs itt az ideje, pláne úgy, hogy az állami rendszerbe átlépők megtakarítását fogom megkapni – egy év alatt megkapom egy átlagkereső 15 éves magánnyugdíjpénztári megtakarítását.

          Én évente 2,2 millió forintot fizettem be a nyugdíjkasszába, ebből ugye kijön 22 havi – majd két évnyi – átlagnyugdíj, két nyugdíjast tartok el, s emellett jövőre még 1,7 millió SzJA-t fogok fizetni. Azzal, hogy rendesen adózok, nehezen lehet rámfogni, hogy nincs kedvem eltartani a nyugdíjasokat, mert el kell őket tartani, ugyanakkor át kell térni a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre is – s mi vagyunk az a generáció és réteg, amelyik megszívja, mert kétfelé fizet és sokat fizet, de ez az ára annak, hogy a gyerekeimnek már könnyebb és jobb legyen. Te hány nyugdíjast tartasz el?

          A magánnyugdíj és az öngondoskodás pont arra jó, hogy idős koromban ne a koloncként tartson számon az egyre kisebb számú fiatal generáció, de pár hónapja kötél került az öngondoskodás nyaka köré, tegnap pedig a kormány kirúgta a sámlit a pénztárak lába alól is. Helyette még több éhes száj csüng majd az állam csöcsén... jó lesz ez?

          Ha az állam áttér részben tőkefedezeti rendszerre, az ugyanolyan rossz lesz egy ideig, mint most, sőt, rosszabb. Azért lesz rosszabb, mert a nyugdíjpénztárak most megvették az államtól az állampapírokat, amelyre az állam kamatot fizetett. De itthon volt a pénz, és amennyi megtakarítás keletkezett a pénztárakban, annyi állampapírra volt biztos vevő, a kapott pénzből pedig az állam be tudta tömni a nyugdíjkassza hiányát. Ha az állam szeretne tőkefedezeti rendszert kialakítani, akkor hova teszi a pénzt? Hova fekteti? Hazai tőzsdére? Külföldi állampapírba? Külföldi tőzsdébe? Ingatlanokba?

          Ha nem vezet be tőkefedezeti rendszert, akkor húsz év múlva bukott a nyugdíjrendszer, akkor ki fog kétszer annyit adózni, mint most kell?

          1. Anonymous

            tl;dr: az állam rossz gazda (ennek "igazolására" az elmúlt 8 év elég volt), kapitalizmus rulez, öngondoskodás=kötelezően utaljuk a pénzünk jó részét frissen alakult, profitorientált üzleti körök kezébe. Ennek a nézőpontnak is van létjogosultsága, csak akkor ezt kell leírni.

            1. Auth Gábor AUTHOR

              Sehol nem mondtam, hogy az állam rossz gazda, hol olvastál ilyet? Azt írtam, hogy a felosztó-kiróvó módszer nem működik a jelen és a jövő társadalmak esetén, teljesen mindegy, hogy milyen jó és gondos gazda az állam, hiány fog keletkezni, mégpedig igen nagy hiány.

              Az állam pedig nem tud hatékonyan tőkefedezeti biztosításon alapuló rendszert üzemeltetni, mert önmagától nem tud kölcsönt felvenni kamatra, hogy kötvényben tartsa a pénzét, minden más esetben pedig ki kell mennie a tőzsdére, akkor pedig ott vagyunk, mint most, csak drágább, mint a manyup – lásd az ONYF közel 1 százalékos költséggel dolgozik, amikor a pénztárak 0,8 százalékra vannak idén korlátozva – másrészt pedig verseny hiányában nem tudod eldönteni, hogy jól fektette-e be a pénzt vagy rosszul.

              Hiába próbálod erőltetni, nem arról van szó, hogy az állam rossz gazda, arról van szó, hogy bizonyos esetekben kevéssé hatékony, mint a versenyszféra. Vagy szerinted a versenyszféra helyett jobb lenne mindenből állami tulajdonban lévő cég? Ha igen, akkor nem kívánok tovább vitázni veled, ha nem, akkor pedig azon vitázunk, hogy mely területeken jobb az állam, és mely területeken rosszabb: szerintem nyugdíj területén az állam nem képes az öngondoskodást és az megtakarítást ösztönözni, csak az államtól való függést és biztonságérzetet növeli, de nem biztonságosabb.

              1. Anonymous

                Egyrészt nem vitázunk, hanem az internet jobb sorsra érdemes publikumát szórakoztatjuk, másrészt nem értem miért ismétled magad, az írásodból már elsőre is kitűnt, hogy a "piaci verseny" nemlétező illúziójába ringatod magad. 2010-ben ez igen bájos. Néhány keyword a valósághoz: kartellezés, sikkasztás, hitel, milliárdok, üzlet, felvásárlás, tőzsde, adófizető állampolgár semmibe vétele és kisemmizése. Talán nem most hallod ezeket először eme országban. Esetleg mondjuk a T-Mobile-ra nem szeretnéd bízni a nyugdíjad?

                > verseny hiányában nem tudod eldönteni

                Fixed for you: "nem tudod eldönteni".

                1. Auth Gábor AUTHOR

                  Aha. Nézzük sorra az állami oldalról:

                  • kartellezés - az állam önmagában kartell, pipa
                  • sikkasztás - állami cégnél is van, sőt több is mint a versenyszférában, pipa
                  • hitel - állami cégek is vesznek fel hitelt, az önkormányzatok eladósodottak, pipa
                  • milliárdok - milliárdos állami csalások, csak fel kell lapozni a napi sajtót, pipa
                  • üzlet, felvásárlás, tőzsde - ezek helyett van korrupció, pipa
                    Illetve mától:
                  • adófizető állampolgár semmibe vétele és kisemmizése, pipa

                  Mielőtt rákérdezel: most még állami cégnél dolgozom, jövőre már nem. De felesleges tovább folytatni, további szép napot... (smile)

                  1. Anonymous

                    Igen, egyetértek, az én kiindulópontom is ugyanez: az állam is, és a magánszféra is korrupt. Kérdés, hogy szerinted - a fenti írásod konzekvenciáját tekintve - miért jobb egy sikkasztó gazember helyett kötelezően kettőnek is adózni. A józan paraszti észnek ugyanis ellentmond. Kifejtenéd? A prospektusok rózsaszín világa nélkül.

                    1. Auth Gábor AUTHOR

                      Leírtam, kifejtettem, nem tudok túl sokat hozzátenni már, de összefoglalom két bekezdésben.

                      A jelenlegi felosztó-kiróvó nem tartható fenn kb. 20 évnél tovább - ismert tény. A tőkefedezeti biztosítást pedig egyik állam nem képes működtetni, mivel nem tud ekkora vagyont hatékonyan befektetni - ismert tény. A mi államunk jelen állás szerint nem is akarja átalakítani a felosztó-kiróvó módszert, vagyis pusztán arra alapoz, hogy 20 év múlva nem 9 millió lakos lesz, hanem 11 millió. Ezt a bravúrt nálunk sokkal gazdagabb országok se tudták megcsinálni, pedig némelyik próbálkozik már 20 éve (lásd Japán).

                      Ezekből azt a következtetést tudom csak levonni, hogy mire én nyugdíjas leszek, jelentős állami nyugdíjra nem számíthatok, mivel a demográfiai tendenciák szerint 40 év múlva fele ennyi aktívnak kell ellátnia kétszer ennyi nyugdíjast, az állam nem lesz képes fele ennyi adóból kétszer ennyit kifizetni, mint most, és most se elég a járulékok összege a kifizetésre. Ezért inkább öngondoskodok, ha mégis lesz értékelhető állami nyugdíjam, akkor azt csak ajándéknak tudom tekinteni, ennek ellenére az adóimat és járulékaimat rendben fizetem, ahogy eddig is tettem.

                      Van még kérdés?

                      1. Anonymous

                        > nyugdíjra nem számíthatok

                        Ez így van, a kérdés az volt, hogy mire alapozod hogy 20-30 év múlva még működni fog az öltönyös off-shore gengszterek által üzemeltetett mnyp-d? Emlékeztető: tavalyelőtt az MSZP már meg akarta szüntetni az örökölhetőséget, idén pedig a FIDESZ akarja megszüntetni az egész rendszert. Alig 10 éve (?) működik. Nos? A hiten kívül valami?

                        1. Auth Gábor AUTHOR

                          A válasz az, hogy négy pillérre alapozom a nyugdíjamat, ebben a sorrendben:

                          • megtakarítások
                          • önkéntes nyugdíjpénztár
                          • magánnyugdíjpénztár
                          • állami nyugdíj

                          Nem teszek mögé ideológiákat, se hitet, nem az én asztalom az, hogy hinni kell valamiben. A nyugaton 50-100 éve működő – 50-100 éves múlttal rendelkező – rendszerekben és cégekben jobban bízok, mint a hazai állami vezetőkben és állami megoldásokban – sajnos vagy szerencsére túl sokat dolgoztam állami cégnél, hogy meg tudjam ezt ítélni.

                          Pszichológiailag egyébként teljesen érthető a reakciód és a terelésed, ahogy egy több olyan szót és fogalmat hozol be, amelyek mögött nincsenek tények, ezt kognitív disszonanciának hívják. Én maradok a száraz tényeknél és a számoknál – ha megengeded: én befejezném a témát.

                          1. Anonymous

                            > négy pillérre alapozom a nyugdíjamat

                            Értem, tehát mégis a prospektusok szám-, és kifejezéskavalkádjától, valamint az ország, hovatovább a Föld népességbefogadó-képességének elmés fejtegetéséből végül mégis eljutottunk oda, hogy mindössze hiszel és reménykedsz. Olyan ez, mint egyszerre négy vallásban hinni: hátha 1-2 mégis bejön. Egyetértünk, de eleve írhattad volna ezt, őszintébb és emberközelibb magyarázat lett volna.

                            1. Auth Gábor AUTHOR

                              Nem, nem hiszek és reménykedek – ezeket meghagyom neked, a magaddal való egyetértéssel együtt, mert hogy én veled nem értek egyet, az biztos... (smile)

                              1. vagy mondhatjuk egyszerűen, hogy diverzifikálsz? :)

                          2. Anonymous

                            "A nyugaton 50-100 éve működő – 50-100 éves múlttal rendelkező – rendszerekben és cégekben jobban bízok"

                            Eleg sok ember bizott pl: a Lehman brothers-ben is. Hol is van az a nagy nyugati ceg most, mond mar meg? Bizzal csak akkor bennuk.

                            1. Auth Gábor AUTHOR

                              Egy a sok tovább élő közül, ahogy Argentína is egy becsődölt állam a sok stabil közül... és?

                              Azt kellene megérteni, hogy az állam nem egy harmadik fél, hanem mi vagyunk az állam. A nyugdíjpénztár se egy harmadik fél, hanem mi vagyunk a pénztár tulajdonosai, mindenki egy kicsit.

                              1. Anonymous

                                "Egy a sok tovább élő közül"

                                Ezt mond azoknak, akik rohadt nagy veszteseget konyveltek el miattuk.

                                Ezek szerint, te hiszed, remeled, hogy nem egy himnemu thai kurvat fogsz ki, bocs de en biztosra megyek

                                "mi vagyunk a pénztár tulajdonosai"

                                Huuuh, ne is mond. Tenyleg?  Meg jo hogy vannak ilyen jo tet lelku cegeg.

                                1. Auth Gábor AUTHOR

                                  Elmondod az Argentínoknak is, hogy milyen jó dolog az állami gondoskodás? Vég nélkül lehetne példákat és ellenpéldákat előcitálni, van értelme? Szerintem nincs, a világ nem fehér és fekete, nagyon sok szín van a palettán. Ne indulatból, dühből vagy tudatlanságból válaszolj, hanem nyugodtan és a tények ismeretében... (smile)

                                  Az összes magánnyugdíjpénztárban a tagok a tulajdonosok, nem gondoltam volna, hogy ez ekkora meglepetést okoz. Nézz utána, ha nem hiszed.

                      2. Anonymous

                        LOOL

                        Abban a hitben voltam,  hogy ertelmes ember vagy.

                        "Ezekből azt a következtetést tudom csak levonni,"

                        Tehat akkor te tudod a jovot! Vagy csak hiszed es megprobalod magaddal elfogadtatni, azt amit a magancegek irogatnak. 

                        "a demográfiai tendenciák szerint 40 év múlva fele ennyi aktívnak kell ellátnia kétszer ennyi nyugdíjast, az állam nem lesz képes fele ennyi adóból kétszer ennyit kifizetni"

                        Es akkor egy maganceg meg kepes lesz? Te tenyleg ebben a hitben elsz? Nezted te egyaltalan, hogy a bevezetestol fogva, mennyi volt a realhozam, a mukodesi stb. koltsegekre mennyi ment el. Ezek utan te tenyleg hiszed, hogy abbol a nyugdijad jelentos resze? Sok sikert. 

                        1. Auth Gábor AUTHOR

                          Nem, nem magáncégek irományaiból dolgoztam, hanem szociológiai és egyéb rokon ág tudományos igényességgel létrehozott dolgozataiból. Persze lehet homokba dugni a fejünket, hogy nem fogy a népesség, nem öregszik a társadalom, lesz mindenkinek munkahelye, de érdemes mondjuk Japánt megnézni, gazdag ország, mindent végigpróbáltak, amit errefelé most próbálnak okos vezetőink, de nem jött be: fogy a népesség, öregszik a társadalom és egyre kevesebb a munkahely.

                          Hozzátenném továbbá, hogy nem "állami cég - magáncég" viszony a probléma, hanem a felosztó-kiróvó és a tőkefedezeti rendszer közötti viszony. Tessék már végre ezt megérteni, hogy melyik mit jelent.

                          A felosztó-kiróvó azt jelenti, hogy a fizetésed kb. negyed részével havonta átsétálsz a szomszéd nyugdíjashoz, és a kezébe nyomod. Ezen kívül persze reménykedsz vagy hiszel abban, hogy neked is lesz négy fiatal szomszédod, akik dolgoznak és át fognak jönni minden hónapban a fizetésük negyedével.

                          A tőkefedezeti azt jelenti, hogy a fizetésed kb. negyed részét lekötöd, párnába varrod, elásod, ésatöbbi, majd ebből a megtakarított pénzből fedezed a nyugdíjas éveidet. Azért nem adják a kezedbe, mert másnap elköltenéd plazmatévére és új autóra – az emberi természet ilyen, lásd Marshmallow teszt.

                          Jelenleg azért nehéz, mert a mostani aktív korosztálynak – nekünk – át kell vinnie a fizetésének negyed részét a szomszédba, ugyanakkor meg is kell takarítania, mert idős korunkra kevesebb fiatal lesz és több idős – sok eszkimó és kevés fóka.

                          Hozzátenném: igen, néztem az egyenlegeket, nem csak most, minden évben, és bizony volt reálhozam, volt gyarapodás – s ráadául a növekedési portfólióban vagyok, a két évvel ezelőtti veszteséget ledolgozta a tőzsde, ismét jelentős pluszban vagyok.

                          1. Anonymous

                            Reszemrol ennyi, mert ezen csodalatos oldalon ha pl: 1024x768-as felbontason nezed es esetleg meg kommentalni is szeretnel, tovabba, ha sok a valasz, akkor ebben a csodalatos szovegdobozban nem lehet elolvasni rendesen a szoveget, mert nincs vizszintes scrollbar.

                            1. Anonymous

                              Ráadásul a captcha-k olvashatatlanok, és ha privoxy-n keresztül submitol a júzer, azt sose fogadja el. Remekszoft.

                              1. Auth Gábor AUTHOR

                                Hát igen... szerintem gyáva dolog anonim proxy mögül mocskolódni a nagyvilágba, esetleg névvel és arccal próbáld, ahogy én teszem... akkor nem lesz akadály a captcha, csak egy kis bátorság kell hozzá... (smile)

                                1. Anonymous

                                  Tudtommal IT-hez többé-kevésbé értő embernek próbálod magad beállítani, e szempontból felettébb fájdalmas, hogy szerinted a privoxy nevű program becses meglátásod szerint egy "anonim proxy", ami mögül névtelenül lehet mocskolódni. Bár javaprogramozótól többet nem is várok el.

                                  -- 

                                  Gabucino

                                  1. Auth Gábor AUTHOR

                                    Megnéztem az előző hozzászólásom előtt a Privoxy-t, s úgy gondoltam, hogy az anonim proxy csoportba tartozik... most is így gondolom, kivéve akkor, ha csak az reklám-blokkoló tudását használod ki, de ezt kevéssé hiszem... (smile)

                                    Az aláírást köszönöm, de a sértegetős-mocskolódós állítás továbbra is áll, ahogy látom... bár egy hivatásos trolltól ezt el is várom... (smile)

                                    1. Anonymous

                                      > nem hiszek és reménykedek – ezeket meghagyom neked

                                      ...

                                      > ezt kevéssé hiszem

                                      Látod mondtam én: sokkal jobb érzés, amikor a valódi motivációdról írsz.

                            2. Megnéztem 1024x768-ban. Direkt miattad.
                              Nem volt gond vele.
                              Szerintem ez igencsak erős érv arra, hogy ne gondolkozz...

                              1. Anonymous

                                Kágyété, nem kell hozzá 1024x768, ilyen széles threadnél már 1280x1024-ben is szar, kilóg a képből és valóban nincs scrollbar. Neked - mint hívő kereszténynek - ugyanazt tudom mondani mint authg-nek: lehet a hitre alapozni, nincs is ezzel semmi baj, csak nem kell közben mindenfélét hazudozni (pl. "megnéztem direkt miattad").

                                1. Nálam nem szar. Nem lehet, hogy rossz böngészőt használsz, vagy valamit rosszul állítottál be?
                                  Szerinted miben hazudtam? Merthogy valóban megnéztem 1024-ben, hiszen alapból én is 1280-at használok.
                                  Nagyon egyszerű volt megnézni, de szívesen küldök screenshotot.

                                  A hitre alapozni valóban lehet, és én teszem is, de ez nem változtat semmilyen konkrét számot. A számokban nem kell hinni, azok nem változnak meg a vallás, vagy a politikai irányultság függvényében...

                                  1. Anonymous

                                    Se Safarival, se bugrókával nem jó, ennél jobban nem érdekel semmilyen szar webpage.

                                    > A számokban nem kell hinni, azok nem változnak meg a vallás, vagy a politikai irányultság függvényében...

                                    Ugyanúgy, ahogy Auschwitz-ra se hazudták rá a 6 milliós számot vallás és politikai irányultság függvényében, csak hogy rá pár évtizeddel kénytelenek legyenek harmadolni? Vagy úgy ahogy a görögök hazudták le az államháztartási hiányukat? Mit szeretnél mondani?

                                    1. Hmm...
                                      Nálam Operában, Firefoxban, Safariban és Cromeban jó.
                                      Biztos elrontok valamit.

                                      Egyébként miről beszélsz? Auschwitzban 6 millió vallásos harmadolt nyugdíjat kap?

  4. Anonymous

    Szerintem jo kis cikk. Gratula

    1. Anonymous

      +1 . Nagyon jol  osszefoglalta, hogy miert orultem mar tizenpareve is, hoyg egyaltalan megalakultak a maganbiztositok. Benn van az is, amit engem, mint liberalist olyan iszonyuan zavar: ha NEM akarok visszaterni (mert ugy erzem, jogom van valasztani), akkor egy email/level/akarmi helyett vehetek ki szabit es fagyoskodhatok a hoban, mintha nem lenne semmi mas dolgom. Enyhen pofankopesnek erzem es utalom, ha pofankopnek.

      (Bocs, nem regelek, egy commentert nem erdemes, de hogy Gabu boldog legyen: a HUP-rol talaltam ide)

  5. Anonymous

    tetszik a gondolatmenet,

    de:

    állandóságra épít. hiányolom belőle a változás lehetőségét, ami bőven fennáll a mai negyvenesek számára is, miszerint a következő 20-25, vagy bármennyi évben változhat a rendszer.

    Sheila G.

  6. Unknown User (zoltan@istvanovszki.hu)

    Üdvelet!

    Végig olvastam a cikket és az egész komment-folyamot. Amondó lennék egy picit lopva:

    "Bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" Azaz, döntsd hited szerint (maradsz, mész vagy állami nem állami), de - amennyiben megteheted - tegyél félre, takarékoskodj.

  7. Anonymous

    A magán-nyugdíjpénztárak addig virágoznak majd, amíg mindenki befizet.. (aztán majd egy-kettő csődbe megy).

    Ugye mindenki egyetért azzal, hogy a magán kézben lévő nyugdíjpénztárak (amelyek már papíron se teljesítenek fényesen), az átlagembernek akarnak jót...  ?!

    Másik oldal:
    Az állam továbbra sem garantál fényes nyugdíjakat.. (viszont valszeg nem megy csődbe, ha csak addig valamelyik Soros-félénél nem üti ki országunk a biztosítékot).

    Jelenleg két csoport hőbörög a változtatások miatt:

    Akik nagyon sokat keresnek, mivel kevesebbet kaphat majd, mint amit befizetnek  ( természetesen papírforma alapján és feltételezve, hogy a pénztáruk nem dől be; Ők egyébként úgysem a nyugdíjukból fognak megélni idős korban, hanem a félretett pénzekből).

    Illetve azok, akik a nyugdíjpénztárak tulajdonosai (mivel milliárdoktól esnek el) és a médiájuk által befolyásolt emberek (van miből költeni reklámra és propagandára).
    (apró megjegyzés: a magán-nyugdíjpénztárak vezetésében rendesen benne vannak az előző kormány körei, ha a jelenlegiek is benne lennének, akkor valszeg nem lennének változások).

    Válasz: senki nem tudja a biztos jövőt! Jelenlegi kormány csökkenteni kívánja az államadóság spirált, de ha ez sok embernek nem tetszik majd (mert nem lesz látványos életszínvonal javulás), akkor visszajön a korábbi, amely majd újabb IMF hitelekkel adósítja el az országunk és pár évig jól élhetünk.

    1. Auth Gábor AUTHOR

      A magánnyugdíjpénztárak tulajdonosai mi vagyunk... olyan arányban vagyunk tulajdonosok, amilyen arányban vagyonunk van.

      Ha nem fizet be senki, akkor szépen lassan le lehet építeni a nyugdíjrendszer és nem csődtől kell félni, aki a csődtől fél, az nem látja át a pénzügyi rendszerek működését.

      A magánnyugdíjpénztárak működési költsége 2700 milliárd forintos vagyon kezelésére 16 milliárd forint volt (0,6 százalék). Az ONYF működési költsége 3000 milliárd forintos vagyon kezelésére 24 + 6 milliárd forint volt 2009-ben (1 százalék). Az állami pazarlás nem szúrja a szemed? (smile)

    2. Anonymous

      1: semmiféle adósság spirál nincs

      2: a lopott pénzt nem adósságszolgálatra költi a kormány

  8. Anonymous

    Kedves Gábor! Hogy is gondolod azt, hogy az állam - és ugye a költségvetésének a része a nyugdíjrendszer - 2050-ben nem lesz képes a nyugdíjakat folyósítani, miközben a magánynyugdíjpénztárak tagjainak talicskával hozza a pénzt a postás? Gondolja csak bele, fogy a népesség? Ez pontosan ugyanazt a terhet fogja kiróni a pénztárakra is, mint az államra. Ha megnézed, hogy milyen befektetései vannak a pénztáraknak, látod, hogy csak együtt fognak szenvedni: állampapírok - egyből pipa. Pénzpiaci befektetés - kevesebb kereső ember, kevesebb vásárló erő, kisebb profit mind a termelésben, mind a szolgáltatásokban. Ismerős a helyzet? A mostani válságban is ugyanez történt. De had emlékeztesselek arra, hogy a jelenlegi magánnyugdíj rendszerben azt hogy a befizető mindenképpen megkapja a pénzét, az állam vállal garanciát? Hát nem vicc? A pénztárak csak jól járhatnak, akár még csődöt is bejelenthetnek, mert miért ne, az állam ki fogja fizetni a nyugdíjakat. Ha meg mégis a normális működés mellett döntenek, és még hozama is van a befektetésének, akkor is visz haza a konyhára bőven.

    A magánnyugdíj örökölhetősége mellé pedig meg kellett volna említened az özvegységi nyugdíjat, ami az állami párja, ugye...

    Állam, magánnyugdíjpénztár, állampolgár. A háromból az egyik mindenképpen rosszul jár. Válassz!

    1. Auth Gábor AUTHOR

      Ajánlom figyelmedbe azt, hogy a jövőben kevesebb ember többet tud dolgozni a gépesítés és az IKT okán. Gondold végig: 10 millió embernek nem lenne elegendő 24 ezer sütőipari dolgozó, ha nem lenne gépesítve a kenyér és péksütemények előállítása, s ez a jövőben változni fog: kevesebb sütőipari munkás elegendő lesz az igényekre, mit fog dolgozni az a sok ember, akiktől a nyugdíjadat várod majd 40 év múlva?

      Ha most 10 év alatt lesz egymillióval több gyerek, akkor 2030-2040 között lesz egymillióval több munkanélküli – én ezt problémának látom, nem megoldásnak. Már most is csak úgy sikerül a pályakezdő munkanélküliséget csökkenteni, hogy 2000-től kezdve a 18 éves korosztály kétharmadát 22-24 éves korig iskolában tartjuk... tavaly több diákot vettek fel a felsőoktatásba, mint amennyi abban az évben érettségit szerzett.

      Milyen munkahelyeket vársz az elkövetkező 10 évben?

      1. Anonymous

        Válaszoltál: te a nyugdíjadat egy képzelt gépesítési forradalomtól várod. Pedig a GDP-t emberek termelik ki, nem gépek...

        1. Auth Gábor AUTHOR

          Ok, hány ember kell ahhoz hogy felásson egy 100 hektárnyi területet? Már 20 éve is egy átlagos traktor képes volt 4 ha/óra 30cm mély szántásra, a mostani gépek kb. 8 ha/óra teljesítményűek, tehát egy ember képes 12 óra alatt 100 hektárt felszántani gépesítve.

          A megtermelt GDP azonos a 100 hektárra nézve, ez az egy ember képes egymaga 100 hektáron szántani, boronálni, vetni, permetezni, aratni, bálázni, komposztálni majd ismét szántani. 100 hektárról mennyi gabona jön le? Segítek, jó évben kb. 500 tonna, ebből lehet sütni hétszázezer kenyeret. Egy ember – gépesítéssel – pár napnyi munkával képes megtermelni Magyarország egynapi kenyéradagjának egynegyedéhez a búzát... ehhez szerény gépesítéssel is sok száz ember munkájára van szükség, gépesítés nélkül pedig sor ezer emberről beszélhetünk.

          Egyátalán nem mindegy, hogy mennyire van gépesítve a folyamat: minél több munkát végeznek gépekkel, annál kevesebb élőmunka kell azonos GDP eléréséhez... és ez azzal jár, hogy kevesebb munkahelyre van szükség.

          Szóval a GDP-t nem csak az emberek termelik meg. Ha 100 százalékig gépesítve lenne a termelés (például GPS vezérelt traktor és kombájn), automatizált malom és sütőipar, automatizált kiszállítás), akkor is lenne GDP, lenne minden nap kenyér, de nem kellene hozzá emberi munka... biztos lesz a jövőben a mostaninál több gyereknek munkahelye?

    2. Anonymous

      a magánnyugdíj-pénztár nem irányítja át a befizetéseket máshova.

      az állam a jelenleg lenyúlandó pénz egy részét az állam kölcsöneinek egy részének törlesztésére akarja fordítani.

      SHeila G

    3. Anonymous

      Az állam ha jól tudom minden befektetésre garanciát vállal az OBA-n keresztül. Hogy a magánnyugdíjpénztárak ide tartoznak vagy sem azt nem tudom, de valószínűsítem hogy igen! Hát nem vicc, hogy a bankbetétedre van állami garancia?

      Amire te gondolhatsz az a hozamgarancia alap amit a pénztárakkal alapíttattak. Erre a garancia alapra is van állami garancia. Azaz volt mivel megszüntették most, bár a pénztárak fenntartják a maradó tagoknak. A hozamgarancia alapba a pénztárak fizettek be az általad befizetett pénzből. Hogy mire is? Gondolom nem nehéz kitalálni a névből.

      Az öregség nyugdíjat említette Gábor, csak lehet, hogy már nem jutottál el odáig, bár azt is írta, hogy ez az örökölhetőség nem ugyanaz, mint amit a legtöbb ember ért az örökölhetőségen. Szerinted, ha van egy lakásod az teljesen normális, hogy halálod esetén megörökölheti a feleséged/férjed. Ugye? De ha meghal a feleséged/férjed is akkor megörökli az állam? Ez a normális? Ezt kínálja a TB nyugdíj. Ez minden csak nem örökölhetőség. Kitaláltak egy új nevet az özvegyi nyugdíjnak.

      Csak most kaptam meg az írásnak a linkjét. Az írónak gratula az íráshoz. Maradtam tisztelettel. +1

      Z.

      1. Auth Gábor AUTHOR

        Az állam ha jól tudom minden befektetésre garanciát vállal az OBA-n keresztül.

        Ennek a mondatnak így nincs értelme. Az OBA egy betétbiztosító, ha az ember betétet helyez el egy bankban, akkor a bank ez után – az adott időszak kockázata szerint – bizonyos összeget elhelyez az OBA "számláján" is. Az állam nem ad garanciát OBA által biztosított betétekre, viszont 1993 óta kötelező minden pénzintézetnek az OBA "tagság". Az állam (és minden állam!) a 2008-as válság során nyilatkozott úgy hogy korlátlan betétgaranciát nyújt, egyszerűen azért, hogy az emberek ne vegyék ki a betéteiket készpénzben, mert attól összeomlana a pénzügyi rendszer, ezzel együtt az állam is.

        Normál gazdasági viszonyok között nincs állami garancia, mert az OBA 100.000 euróig biztosítja a betéteket, az állam pedig 50.000 euróig... szóval akkor lép képbe állami garancia, ha az OBA már nem képes fizetni, de akkor valószínűleg már annyira sebzett a gazdaság, hogy az állam se tud miből fizetni...

        Hogy a magánnyugdíjpénztárak ide tartoznak vagy sem azt nem tudom, de valószínűsítem hogy igen!

        Nem tartozik ide, ahogy az önkéntes nyugdíjpénztár sem, ezért van külön biztosítás – külön alap – a nyugdíjpénztárak mögött. Ezek akkor fizetnek, amikor egy-egy pénztárnak hirtelen több pénz kell kifizessen, mint amennyi likvid tartaléka van, függetlenül attól, hogy ezt mi okozza. Ha rendszerszintű probléma van – mint a 2008-as válság, akkor az állam is beteg lesz, hiszen a válság okán csökkennek a befizetett adók és növekednek a szociális kiadások (segélyek, támogatások).

  9. Anonymous

    Kedves posztíró.

    Végigolvastam az egészet, úgy, hogy egy másik blogban lévő bejegyzésed alapján jöttem ide.

    Amit írtál, az ritka profi, átgondolt, teljes. Az érveléseid pedig megfellebbezhetetlenek.

    Én maradok... :)

    Szívesen megismernélek személyesen is, ritka jó beszélgetéseket lehetne lefolytatni...

  10. Anonymous

    "biztos lesz a jövőben a mostaninál több gyereknek munkahelye?"

    Egyre több irodalomban, illetve főiskolai előadásokon lehet informálódni, hogy míg a hagyományos társadalmakban a megélhetés alapja a biztos munkahely volt, ez ma már nincs így. Részben a technikai fejlődés is véget vetett ennek a korszaknak. A technológiai újítások és a konkurencia miatt leszűkült a munkaerőszükséglet, ma már nem létezik a biztos állás fogalma, nehéz munkát találni. A posztmodernben "pachwork" szerű életpályát vannak...stb.

    Posztadoleszencia. Ma Magyaroszágban kb. másfél millió fiatal felnőtt (nem csak 20, hanem 30 év körüliek is), nem képesek (igaz, vannak akik nem is akarnak) levállni a szüleikről, sokan sajnos nem képesek saját lábra állni.

    Kérdem én akkor miként és hogyan a fiataloktól, sok gyerek születésétől várják a jövő megváltását, a mindenkori idősek eltartását. Hogyan lenne több munkahely?

    Valamint mi lesz akkor, ha későbbi fiatal generáció se nagyon tud majd leválni a szüleikről? Mi lesz akkor, ha ennek a rétegnek a szülei nyugdíjasok lennének, és nem tudják már támogatni a saját gyereküket. Ki fog támogatni és eltartani kit?

    Társadalmi és demográfiai változásokat szemlélve, én sem hiszem, hogy ha valami nagy változás nem lesz, hogy az állam a mai aktív fiatalok évtizedek múlva fog tudni nyugdíjat fizetni. No de mi lesz azokkal, akik ma nem keresnek átlag felett? Esélyesnek tartom, hogy a kormány jelen húzásával egyre többen "adóoptimalizálásba" fognak majd, - ha a saját megélhetésük, a jövőjük a tét.

    Ez meg csak eszembe jutott: Andorka Rudolf Bevezetés a szociológia könyvéből idézek: "...illúzió, hogy a társadalom központilag tervezhető....nagy társadalmi folyamatok ugyanis nagy mértékben függnek az egyes emberek érdekeitől, cselekvéseitől, amelyeket állami eszközökkel csak kevéssé lehet befolyásolni. Emellett a központi politikának gyakran sok olyan nem szándékolt mellékhatása is van, amelyet nem láthatnak előre a tervezők."

    1. Anonymous

      Eszembe jutott még, (saját magamnak válaszolva, inkább kiegészítve korábbi gondolataim, ha már az anonimusok táborában vagyok én is), hogy szokás említeni, hogy a Kádár rendszerben teljes foglalkoztatottság volt és a rendszerváltáskor talán nem kellett volna annyi embert utcára tenni (magam is voltam ilyen előadáson, "nem kellett volna a gyereket a fürdővízzel együtt kiönteni"). E szemléletnek részben igazat adok, de csak részben.

      Véleményem szerint nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy akkortájt például az irodákban sem voltak gépesítve a dolgok, sok mindent kézzel vezettek, tartottak nyilván, nem voltak számítógépek mint sok helyen manapság, a humán munkaerőre nagyobb számban volt szükség számos területen.

      Úgy vélem-lehet tévesen- inkább az utcára kerülés gyorsaságával volt akkor a probléma, mára már közel ugyanennyi embernek nem lenne munkája mint most, akkor is, ha szakaszosabban zajlott volna akkor folyamat. Egyre kevesebb élő munka kell, és ez ma már nem csak mezőgazdaságban van így, hanem irodákban is.

      Tény, hogy a társadalom generációs összetétele, - sok idős, kevés fiatal - probléma. De talán még nagyobb probléma lenne-de tévedhetek-, ha lenne ugyan plusz egy millió fiatal, de ha ez azzal járna, hogy ennyivel is több munkanélküli lenne...

      Ha a cégekről akarják a különféle adók és járulékok formájában extra sarcokat lehúzni, akkor kíváncsian várom, hogy lenne ebből befektetési kedv, hogy teremtődnének új munkahelyek...

      Elhibázott döntésnek tartom, hogy az eleve jó pozícióban lévők az új adórendszer szerint többet visznek majd haza (nem sajnálom tőlük), viszont a kevésbé tehetősebb még szegényebb lesz. Egy eleve tehetősebb attól még nem fog hetente 5 nadrágot venni, mert éppen az eleve is magas fizuja még magasabb lesz, viszont egy szegény lehet egy nadrágot sem fog tudni fél év alatt sem vásárolni. (Nem jut eszembe a neve, ezt közgazdász is mondta, csak más felállásban, másként, valami cipős példával, ha ahhoz hasonló, nem lopni szeretném a gondolatait).

      Úgy vélem, egy tehetősebbnek, ha van már lapos TV-je...stb., nem fog rohanni újabbat venni, hanem megtakarít, vagy ha pénzt szórni akar, nem feltétlen itt teszi, elmegy külföldre nyaralni...stb. Ha a belső kereslet összeroppan, mert kisemberek meg nem tudnak vásárolni, akkor meg mitől lendülne meg a gazdaság...

  11. Anonymous

    Jo az iras , bar engem egy kicsit zavar , hogy a MNYP-t atombiztos nyugdijforrasnak allitja be.Merthogy GARANCIA van a befizetesek kifizetesere.. :)

    Sok atombiztos befektetoorias dolt be nem olyan regen, magyarorszag lakossaganal joval tobb embert hagyva magannyugdijpenze nelkul

    Persze mindennek van kockazata, valahol tartani kell a penzt ,de en azert kicsit ovatosabban buzditanek .

    Amugy valaki homalyositson mar fel, mi lesz peldaul a TB-vel, ha kilepsz az allami nyugdijrendszerbol?

    Mondjuk 60 evesen ugy dontesz van eleg zsed es elmesz nyugdijba.. Honnan lesz EU(TB) biztositasod?

    Amugy ha jol ertem a Magannyugdijpenztarod kifizetesi idopontja a nyugdijkorhatarhoz van kotve. Ha az 70 lesz, akkor ulhetsz 70 eves korodig varva penzedre?

  12. Anonymous

    Teljesen egyetértek, én is így gondolkozom. Én maradok a magánban. Jó írás. üdv

  13. Anonymous

    Gábor, én így látom: Most, hogy adtak nekünk "választási?" lehetőséget, választhatunk két rulettasztal (hogy robokuty kifejezésével éljek) közt, az egyiknél akár nyerhetsz is vagy el is vesztheted az egészet. A másiknál biztos nyeremény a befizetett téted töredéke, de valószínűsíthető hogy nem kapod vissza a tétet se. Nem én tehetek róla, hogy a nyugdíjpénztári rendszer szar, mert én befizettem az összes járulékot és adómból ki is tudták volna pótolni a hiányzó részt. Nekem abból van elegem, hogy Magyarországon több embert kell eltartatom, mint aki rászorulna. (nokiásdoboz behajtók, megélhetésiek, akiknek még az unokája se fog adót fizetni, politikus pr-osok, szánalmas polgármesterek akik csődbe viszik az önkormányzatokat, merazállamnemadpénzt, off-shore számlázó lovagok, az ajnározott magyar kis és középvállalkozások, aki dolgozóikat úgy tudják csak kifizetni hogy a felét zsebbe adják, 200e-ért vett orvos által kiírt rokkantnyugdíjasok, sorolhatnám még...) Na most akkor ki szemét aki nem adja odja most befizetett pénzét, mert ezek 20 évig szarul gazdálkodtak. Ja, lehetett választani képviselőket? (Elég lett volna pl csak 4-et, mert mindegyik ugyanazt a gombot nyomja.) De mégis azok mindig azok döntik el akik tartják markukat azoknak, akik elhitetik velük a kánaánt. Most van igazán választásom, semelyik elqrónak se adom vissza a pénzem, inkább vigye el a karvalytőke, de egy fillért se lássanak belőle az ingyenélők. Szüleimet meg majd legfeljlebb eltartom én. Nem vagyok cociáliasan elég érzékeny? DE, mert a teljes jövedelmem után fizetek adót és mindig is én voltam, vagyok az (ún. gazdag) fejős tehén. Mindezért cserébe még kevesebbet fogok kapni, ha netán majd egyszer én is rászorulok, pont a nem rászorulók miatt. Más országban is van ilyen? Nyilván, de itt aztán pofátlan mértékben történik mindez.

    Számokkal sajnos most ezt nem tudom alátámasztani, de kilóg a lóláb az tuti és ezzel a nyugdípénztáras húzással sem lesz több eltartó mint eltartott. A fent említett lista csak nőni fog...

    UI: Nagy tanulság mindenki számára: az lesz a nyugdíja, amit mostantól megtakarít, ha eddig még nem tett félre. (bocs a sallangokért, direkt volt!)

  14. Anonymous

    Tegyül fel, hogy valaki marad tag és aztán véletlenül lerokkan egy közúti balesetben. Akkor sok "nyugdíjas" év áll előtte, de viszonylag még kevés pénz a magán kasszájában. Ilyenkor mi lesz? 

    1. Auth Gábor AUTHOR

      Elvileg – bár manapság semmi nem biztos (smile) – csak az öregségi nyugdíj érintett ebben a témában, mire én nyugdíjba megyek, addig még 10 kormány fogja váltani az előzőt, amelyek bármit módosíthatnak.

  15. Anonymous

    Gábor,

    Jól összerakott, alapos írás, bár egyoldalú és a végét kicsit összecsaptad :) de csak gratulálni tudok, már csak azért is, mert Te legalább gondolkozol a kérdésen, sajnos az érintettek 95%-a ideáig sem jut el, hagyja az egészet a francba. Én még nem döntöttem, és óriási dilemmában vagyok.Közel ötmillió Ft-om van a manyup-számlán, 11 éve fizetem, kalkulátorokkal számolgatva is az jön ki, hogy a jelenlegi kondíciókkal is 15-200 millió forintom lenne, csak ebből.

    Néhány dolog azért kimaradt belőle:

    1. A cikkedben teljesen egyoldalúan, az egyén szmepontjából mutatod be ezt a dolgot, értem ezalatt, hogy ennek az egész nyugdíj-ügynek van egy nagyon is reális másik oldala is, az is számokon alapul. Egyrészt, a '98-as bevezetési döntés sem olyan fekete-fehér, hiszen gyk az arról szólt - azon túl, hogy persze egy új, félig öngondoskodó pillért vezetett be -, hogy  állami pénzeket (amiket a járulékfizetők befizettek az akkori nyugdíjasok finanszírozására) kiraktak magánintézményeknek. Ez egyfajta privatizáció volt, a szó pikáns, magyar jelentésével együtt (gondolj bele, hogy milyen pénzek folytak ki ott, és hogyan erősíthették ezzel a nomenklatúrát, pl. 10-200 milliós igazgatósági tagságok kifizetésével. Ha te érted az állami korrupciót, akkor ezt is értened kell és fiygelembe kell venned). Szóval, száz és ezer milliárdok mentek ki és mennek ki azóta is a manyupokhoz, miközben a költségvetés meg kénytelen a mi adófizetői pénzünkből fizetni ezt a hiányt.Ezért szerintem egy akceptálható állami hozzáállás, ha azt mondják, hogy ez így nem mehet tovább, ez a havonta kifizetett évi 3-400 milliárd hiányzik  a költségvetésből. Az már egy másik kérdés, hogy ezzel mi lesz, de ez az egyéni döntés szempontjából itt most érdektelen.

    2. A jövő teljesen kiszámíthatatlan. Egy mérnöktől persze azt várja az ember, hogy tényekkel dobálózzon, de a "nyugdíj", mint olyan, nem ténykérdés, sehol sem az, egyetlen országban sem (kivétel talán Svédország :) hanem politikai kérdés. A politika alakítja, változtatja, egyrészt annak megfelelően, hogy mennyire képes vagy akar hosszútávon gondolkodni, vagy inkább a kérdést aktuálpolitizálja, másrészt annak fényében, hogy a nyugdíjasokat hogyan akarja manipulálni az éppen aktuális politikai széljárásnak megfelelően. Így hát a dolgot nem lehet azzal elintézni, hogy - egyébként nagyon helyesen - reálisan állunk hozzá. Pl. most mi történik? A politikai (még véletlenül sem a gazgdaságpolitika!) betette a lábát a manyupokba. Lehet ezt még fokozni! Egyetértve veled, én azt mondom, hogy nyugdíj-ügyben hosszútávon kell gondolkodni, de hosszútávon gondolkodni nyugdíj-ügyben a a politikai szál kiszámíthatatlansága miatt lehetetlen.

    3. Ahogy itt egy kedves hozzászóló megfogalmazta, rulett ez, amelyben az állami pillér biztosabb, bár kiszolgáltatottabb és kevesebb pénzzel jár. Egy állam, ahol a felosztó-kirovó rendszer működik, mindig fog fizetni, amíg "kifutnak" belőle azok, akik ebben "nőttek" fel, ezt nem lehet elvitatni. Értem a demográfiai összefüggéseket a kifizetések lehetetlenségével, de max. az állam nem plusz 3-400 milliárddal pótol, hanem 1-2000 milliárddal (amit persze az akkori munkaképes az adófizetők fizetnek, így az adó egy része járulék lesz, azaz valójában emelkedik majd a befizetett nyugdíjjárulék :) 

    4. Ahogy az utóbbi hozzászólásokban is leírják, az elmúlt évek világgazdasági folyamatai és a jelenlegi kormány nyugdíj-ügyében tett lépései is ezt mutatják: a manyupok sem sérthetetlenek. Csődbe mehetnek, a kormány csődbe viheti azokat, stb. Mi lesz, ha maradok, aztán az én manyupom szépen 5 év múlva egy recesszió hatására becsődöl? Persze, ismerem a tőzsdei törvényeket, "hosszú (értsd: 10 évnél nagyobb) időtávon az tendenciák mindig pozitívak voltak az elmúlt száz évben, de mi van ha mégsem?

    5. Nem szólsz arról (mert persze ez egy realista és számokon alapuló megközelítés), hogy - mivel a nyugdíj politikai kérdés, a következő kormányok mindezen az egészen lazán változhatnak. A most kényszerített kilépőket visszaléptethetik kárpótlással, az államiba nem visszalépőknek mégis megadhatják a a nyugdíjat, stb,, szóval egy ilyen jelentős döntést, bármilyen beláthatatlan ügyről van szó, ilyen információk is befolyásolhatják.

    5. Nagyon hiányoltam az írásból a magyar átlagéletkorra és a nyugdíj kitolódására vonatkozó információkat. A videó nagyon jó volt, de ebben az ügyben reálisan le lehet írni, hogy miről is beszélünk? A saját nyugdíjba vonulástől a halálunkig kapható járulékról. Eleve emelkedik a nyugdíjkorhatár (ez már egy intézkedés, amivel lehet a kirovó-felosztó rendszert kitolni, és ezzel élnek mindenhol!) Nézzük meg! 68-cas vagyok, tehát mire oda kerülök, kb. 20-25 év múlva, nagyjából a ffiaknak 70 év lesz a korhatár. És mennyi a magyar átlagéletkor a ffiaknak? Talán 65? Haha. De mondjuk számoljunk 70-72 évvel, hiszen ez is emelkedik. Vagy mondjuk 2050-re lesz 75. Akkor eleve miről beszélünk? :) Gyakorlatilag (átlagban) 5 év nyugdíjról? Ez egy erős érv amellett, hogy a manyupban maradjak, mert hiszen - optimális esetben - az a 10%-nyi befizetés erre elég lesz.

    Másrészt azt is hozhattad volna, hiszen ez is számokon alapul, hogy nagyjából kinek mi éri meg? Mert nem ugyanaz a történet egy 45-50 évesnek, mint egy pályakezdőnek, vagy annak, aki alig fizetett be valamit. De más a helyzet pl. nekem is, akinek közel ötmilliója van ott.

    Összefoglalva: szerintem a dolog nem ilyen egyértelmű, és bár az írásod nagyon jól összeszedett, a konklúziók azonban nem ilyen egyértelműek, bár ez egy lehetséges forgatókönyv. Én magam fogalmam sincs, hogy mit csináljak. Minél jobban beleások magam, annál nehezebb dönteni, valahol irigylem azokat, akik a homokba dugják a fejüket és túllépnek azzal, hogy nem foglalkoznak vele: És biztos vagyok benne, hogy a magyar emberek döntő többsége ilyen.

  16. Anonymous

    Bocs, 15-20 millió az a legelején. Jó is lenne... :)

  17. Anonymous

    Mindenféleképpen javaslom kalkulátorok nézegetését, meglepőek az eredmények, pl.

    https://www.erstenyugdijpenztar.hu/hu/kalkulacio.html

  18. Anonymous

    1. A mai nyugdíjas azért érezheti úgy, hogy a mostani aktívnak kell őt a befizetésekből eltartani, mert ő is volt aktív, és akkor őt sem kérdezték, csak kiróttak rá, és elosztották a pénzét az akkori nyugdíjasok között. Nem igaz tehát, hogy körültekintés nélkül egyszerűen nem érdekelné őket a mai aktív társadalom. Csak épp nem onnan várják a dolog visszakapását, ahová ők adtak. Ha ez a továbbadásos rendszer megtörik, akkor a mai nyugdíjas még fizette a saját öregjeit, amikor még ő maga is dolgozott, de őt már nem fizeti a mostani aktív-korú. A mai nyugdíjas tehát két szék között a pad alá esik. És a hangulat most a fiatalok-öregek összeugrasztására megy. Nem osztozkodunk a pénzen, hanem huzakodunk, mert kevés.

    2. Mindenféle megtakarítás, akár állami nyugdíjalap, ha lenne ilyen, akár magán nyudíjpénztári, akár önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, csak pénz, semmi más. Mind csak akkor tud fialni, ha van aktív dolgozó, aki használja a tőkéket, akinek a munkája fialtatja a pénzt. Nagyon laikusan fogalmazva, végtelenül primitíven: ha semmit sem fizetnék be semmilyen nyugdíjalapba, akkor a jövedelmem egy részéből például üzemet építtetnék, gépeket vennék, földet vásárolnék, azon meg dolgoznának a gyerekeim, és a befektetésemért cserébe akkor is ők tartanának el öregkoromban. Hát ki más? És a kirovó-elosztó rendszeren kívüli  pénzzel tulajdonképpen most is ez történik, akár melyik nyugdíjpénztárba is kerülnek a befizetések.Ha viszont nincsenek gyerekek, nincsenek fiatalok, akkor ez a tőke sem termel semmit. És épp az a baj, hogy egyre több az öreg, egyre kevesebb a gyerek, és az aktívkorúak sem kapnak elég munkahelyet.

    Mielőtt még megsértenénk egymást.

    1. Auth Gábor AUTHOR

      1, A legtöbb nyugdíjas egyesület addig jut, hogy kevés, adjanak többet. Az nem érdekli őket, hogy honnan vonjanak el, de az nem jó a társadalom szempontjából, hogy egy nyugdíjas házaspár jobban él, mint az unokáik két gyerekkel, akiket persze nyugdíjasként támogatnak, hogy el tudjanak indulni az életben.

      2, A jelenlegi nyugdíjrendszer úgy tartható fenn, ha az aktív adózók és nyugdíjasok aránya négy az egyhez, ehhez viszont az kell, hogy 50 évente a lakosság száma megduplázódjon, ezt egy ideig ki tudja szolgálni a gépesített ipar és mezőgazdaság, aztán elérjük a növekedési plafont. Csökkenő népesség mellett a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer nem működik, egyszerűen erről van szó. Mindig lesz elég népesség arra, hogy a gazdaság működjön, hiszen a gépesítés okán egyre kevesebb ember kell dolgozzon terméket előállító iparágban, 100-150 éve a lakosság fele a mezőgazdaságban dolgozott, most 3-4 százaléknyi munkaerő elég erre. Olyan nyugdíjrendszer kell, amelyik képes működni csökkenő majd stagnáló népességszám mellett is, és erre jelenleg egyedül a felosztó-kiróvó és a tőkefedezeti ötvözete képes.

      Mikor akarunk megállni a népességnöveléssel - tüneti kezelve egy rossz rendszert? 10 év alatt 1 millióval több gyerek? 10 év alatt 7 milliárd helyett 7,7 milliárd ember a következménye, pedig már most nehezen bírja el ez a bolygó a 7 milliárdos a tömeget. Arról nem beszélve, hogy milyen munkát tudunk adni ennek az egy millió gyereknek, ha 2030-tól munkát akarnak kapni, hogy megéljenek. Milyen munkát adjunk nekik, amikor a nyugdíjrendszer problémái okán ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt? A népességnövelés nem old meg problémákat, hanem újabbakat szül.