Blog
Skip to end of metadata
Go to start of metadata

Átgondoltam...

Az utóbbi egy hónapban magam elé húztam a magánnyugdíjpénztár által küldött egyenlegértesítőket, elolvastam a törvénytervezetet, elolvastam a törvényt, átgondoltam a demográfiai helyzetet és mozgási irányokat, s úgy döntöttem, hogy maradok.

Bővebben...

A döntés után kaptam pár visszajelzést, hogy felelőtlen és átgondolatlan lépés volt, hiszen az állami nyugdíj teljesen biztos, az új adórendszer pedig majd nagyon jó lesz, és felpörög a gazdaság, és mindenkinek lesz munkája, és nagyon jó lesz nyugdíjasnak lenni 35 év múlva. Persze lehet azt mondani, hogy majd javul a helyzet, ha lesz újra sok gyerek, de elgondolkodtál azon, hogy mit fognak ezek a gyerekek dolgozni, amiből aztán eltartják a jövő nyugdíjasait?

A világ fejlett régióiban – ahova mi is tartunk elvileg – van a nyugdíjasokon kívül egy másik vastagodó társadalmi réteg: ők a munkanélküli fiatalok (az ezer eurós nemzedék vagy más néven a gyakornok nemzedék), akiknek a nagy részét a jól kereső szülő és az állam tartja el karöltve az iskolai tanulmányok befejezése után. Sok esetben második és harmadik diploma megszerzése mögé bújnak, esetleg külföldre mennek tanulni, s egyre kevésbé tudnak olyan állást találni, ahol szívesen dolgoznának.

Kis hazánkban most a 30-35 éves korosztály az a generáció, akiknek még 30-35 évig el kell tartania a jelenlegi és leendő nyugdíjasokat, közben folyamatosan munkaviszonyban kell maradniuk – ami 50-55 éves kor felett nehéz lesz, tekintettel az egyre növekvő fiatal konkurenciára, ugyanakkor ki kell termelniük a korosztályuk gyerekeinek elhúzódó oktatását majd a munkanélküli gyerekeik támogatását, s persze nem beszélve a rendszer szokásos potyautasairól. Én ebbe a generációba tartozom és azt tudom csak mondani, hogy abból lesz nyugdíjam, amit félreteszek, abból nem sok, amit az akkori aktívak befizetnek.

Hangzatos szavak közé tartozik mostanában a foglalkoztatás bővítése is. Belegondoltatok, hogy hova és hogyan lehet elhelyezni évente 100e új munkavállalót? Milyen munkát lehet nekik adni, amire nem közpénzből történik kifizetés? Mit lehet tenni a közszférából évente elküldendő 10-15e emberrel? Én ilyen esetekben hatástanulmányokat szeretnék olvasni, amelyek tényeken és számokon alapulnak, nem ködös elképzeléseken.

Ha jobban nő a determináció előli kitérés lehetősége, akkor a szabadság erősebben bővül, mint a determináció, és így nem szűkül, hanem bővül a mozgástér. - Növekedéskutató Intézet, 1998

A mezőgazdaság már nem tud több embert felszívni, a gépesítés okán egyre kevesebb emberi erőforrást igényel mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés, mind az erdőgazdálkodás – lásd a modern favágás módját: http://www.youtube.com/watch?v=LRwa6EhuM6c. A modern mezőgazdasági gépek igen hatékonyak tudnak lenni, de ennek az ára az, hogy kevesebb munkaerő szükséges, tehát több embert kell átképezni vagy segélyezni...

Az iparból is napról-napra szorulnak ki a kétkezi munkások, mivel egyre több cég automata gépsorokra és robotokra cseréli le a betanított munkásokat, és gépsoronként pár embert foglalkoztat, akiknek mindössze annyi a feladat jut, hogy a félrecsúszott munkadarabot megigazítsák, illetve a láthatóan selejtes munkadarabot kicseréljék egy jó munkadarabra, mert erre nincs beprogramozva a gépsor, egyelőre még olcsóbb erre a célra embert alkalmazni. Példaképp megnézhetjük a kecskeméti Mercedes üzemet, ahol a 800 millió eurós (kb. 220 milliárd forintnyi) beruházással mindössze 2500 főt foglalkoztató összeszerelő gyártelepen 100 ezer autót gyártanak majd évente...

Marad a szolgáltató szektor, amelynek egy része egyelőre biztonságban van, de a szektor nagyobb része esetén az IT fejlesztések bizony veszélyeztetik az emberi munkaerőt, a személyes ügyfélszolgálat helyett előtérbe kerül az online ügyfélszolgálat, a személyes kereskedelem helyett gombamód szaporodnak a csomagküldő online boltok, az ügyintézések napról napra kevesebb papír mozgatását igénylik, az automatizálódó adminsztrációk pedig a foglalkoztatott ügyintézők létszámát csökkentik.

Egyre több ember hogy tud majd megélni egyre kevesebb munkából? A jövő társadalma egyre kevesebb embert tud foglalkoztatni, a munka és jövőkép nélküli tömeggel pedig kell majd valamit kezdeni... a nagy kérdés egyszerű: mit? A válasz nehéz és összetett...

Mit hoz a jövő?

A döntésem mögött jórészt a jelen állapotból való kiindulás áll, az a tudás, ahogy az öregedő társadalommal először szembesülő Japán nem tudott semmit sem kezdeni a problémával, ahogy az öregedő társadalommal szembesülő nyugat-európai államok nem tudtak kezdeni semmit a problémával. Nálunk sokkal gazdagabb országok nem tudtak megbirkózni a problémával...

Kik maradnak?

December 21-én dél körül jártam az ONYF ügyfélszolgálatán – egy héttel a vonatkozó törvény jogerőre emelkedése után, ahol azt a szóbeli tájékoztatást kaptam, hogy naponta változnak a végrehajtási rendeletek és nyomtatvány sincs még, január elején keressem fel őket újra, akkor biztosabbat tudnak mondani, s ezt mondták az előttem lévő ügyfélnek, illetve a mögöttem várakozó ügyfélnek is.

December 22-én 14 óra körül visszamentem az ONYF ügyfélszolgálatára, hogy a tegnapi bejelentésről papírt kérjek, de kellemes meglepetést okozott, hogy már volt nyomtatvány, amelyet ki is töltöttem, majd negyed órányi várakozás után – négy várakozó volt előttem – leadtam az ügyintézőnek, aki mindhárom papírra ráírta az igazolványaim számát, majd aláírás, pecsét és ellenjegyzés után kaptam egy példányt. Mindez hat percet vett igénybe az ONYF részéről, a feladat rutinos végrehajtása azonban két ügyintézőt és legalább két percet igényel.

Valószínűleg azokat hagyja hidegen a magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlása, akik bére alacsony, illetve a legális fizetés mellé zsebbe kapnak magas fizetést, mert alig van vagyonuk a magánnyugdíjpénztári számlán – lesz pár ilyen hozzászóló ezen az oldalon is, nagyon sok IT cégnél divat a zsebbe tett borítékban adott magasabb fizetés.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hetente egy-két állásajánlatot kapok különféle fejvadász cégektől, de a közvetlen HR megkeresések se ritkák. Az első szűrőmön a telefonálók nagyjából kétharmada el szokott vérezni: a teljesen legális fizetési igényemen. A felmérésem nem reprezentatív, de véleményem szerint jól tükrözi az IT piacon a szürke-jövedelem arányát.

Azt sajnos nem értem, hogy aki nem fizet rendesen adót, az miért követeli véres szájjal, hogy mindenki adja az államnak a magánnyugdíj-pénztári vagyonát, s taposni való hülye aki nem viszi a vagyonát az állami közösbe... tessék rendesen adózni minden hónapban, tessék minden hónapban önként odaadni a vagyon egy részét az állami közösbe, nem trükközni az adózással... először a saját portát kell rendbe tenni, aztán kritizálni más udvarát... (smile)

      
      
Page viewed times

9 Comments

  1. Anonymous

  2. Anonymous

    A megoldás a munkaidő-csökkentés. A jelenlegi helyzetben heti 32 órát kellene törvénybe iktatni.

    1. Auth Gábor AUTHOR

      A munkaidő csökkentéssel az a baj, hogy jár vele fizetéscsökkentés, ebből következően pedig járulék és adócsökkenés... amiből az jön ki, hogy maximum azonos adóbevétellel lehet számolni, de az alacsony fizetések adókedvezménye okán kevesebb adó fog befolyni, ennek a következménye pedig az, hogy még kevesebb pénz jut a nyugdíjakat kifizetni...

  3. Unknown User (adiz0r)

    Az ONyF ügyfélszolgálata földrajzilag hol található? :)

    1. Auth Gábor AUTHOR

      Én a Váci úti ügyfélszolgálatnál jártam, az Árpád hídi metró megállónál fel kell rohanni és ott van rögtön egy sokemeletes épület... (smile)

      1. Unknown User (adiz0r)

        Aha, a Halálcsillag mellett. :) Thx.

  4. Anonymous

    Üdvözletem!Nagyon érdekes és elgondolkottató a véleménye,hozzáállása a dologhoz és elég sok kérdésben választ kaptam amit nem igazán értettem:)!Esetleg véleményét megkérdezhetem mit történhet akkor ha kevés ember marad a magánnyúgdijpénztárnál-csöd vagy kisseb költségü fentartás?Nem azért kérdezem mert ez alapján szeretnék dönteni csak véleményem szerint ritka az ilyen ész érvekkel gondolkodó bloggot iró emberek száma.

    1. Auth Gábor AUTHOR

      Elég megnézni a horvátországi példát (http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/12/28/hasit_a_horvat_maganpenztari_rendszer/), amely országban harmadakkora vagyont kezelnek hasonló vagyonkezelői háttérrel a pénztárak, s ehhez az új szabályok szerinti költségeket számolnak fel. Attól nem kell különösen aggódni, hogy csődbe kerülnek a pénztárak, a csőd helyett összeolvadásokra számítani kell.

      Hazánkban vannak kétezer tagot számláló pénztárak is szép számmal, amelyek több éve működőképesek, idén kb. 3-4 ezer főre becsülhető a nyilatkozók száma (tegnap reggelig kb. kétezer nyilatkozatot adtak le), jövőre azonban ez növekedni fog, hiszen az ünnepek lustítják az embereket, pláne sokan nem a lakóhelyükön töltik a két ünnep közötti szabadságukat, egyébként se jellemző a két ünnep közötti ügyintézés. A pesszimista becslések is 30-40e taggal számolnak, a pénztárak kétharmada 40e tag alatti.

      Több emberrel beszéltem már, akik szintén maradnak, kivétel nélkül nagyobb vagyonuk van (3-6 millió forint) a pénztárban és kb. 30 évük van még a nyugdíjig, ezen tagoknak megérheti maradni, de nem beszélnék rá senkit közvetlenül... (smile)

      Ami jót tesz a pénztáraknak, az tagok letisztulása, a sokkal kevesebb tag az aktív tagok közül kerül ki, akik nagyobb vagyonnal rendelkeznek, ezért csökken a vagyon arányú költség, hiszen a nagyobb vagyont kisebb taglétszámmal kell kezelni.

  5. Anonymous

    Vajon a többiek hogyan döntenek a maradásról?
    Érdekes szavazás: http://www.vasarlocsapat.hu/_blog/_szavazas/_nyugdij/nyugdij.shtml