Child pages
  • A JDBC használata
Skip to end of metadata
Go to start of metadata

You are viewing an old version of this page. View the current version.

Compare with Current View Page History

« Previous Version 4 Next »

Kellene egy rövid leírás a JDBC-ről, valaki bevállalja? (smile)

JDBC meghajtók regisztrációja

A JDBC meghajtók menedzselését DriverManager osztály végzi. Annak biztosítása végett, hogy egyszerre több adatbázishoz is kapcsolódhassunk, létezik egy lista mely a regisztrált meghatókat tartalmazza. Ebből a listából a DriverManager automatikusan kiválasztja az adott adatbázishoz megfelelő meghajtót, levéve ezt a terhet a vállukról. A JDBC meghajtó betöltődésekor automatikusan regisztrálja magát ebbe a listába, oly módon, hogy minden meghajtónak van egy statikus inicializátora, melyben a DriverManager osztály registerDriver statikus metódusát meghívja. Meghajtót betölteni kétféleképpen lehet, vagy név szerint hivatkozunk rá és a Class.forName statikus metódussal töltjük be, vagy pedig a jdbc.drivers rendszerparaméterben felsoroljuk – kettősponttal elválasztva – és a DriverManager tölti be őket az inicializáció során. Applet-ek esetén az utóbbi megoldás nem használható mert azok nem állíthatnak be rendszerparamétereket.

Kapcsolat objektum

Egy adatbázishoz kapcsolódni a DriverManager osztály getConnection statikus metódusával lehetséges, mely visszatérési értéke egy Connection típusú objektum. Ezen objektumon keresztül tudunk kommunikálni az adatbázissal. Paraméterként meg kell adni az adatbázis eléréséhez szükséges adatbázis-URL-t melynek a felépítése a következő: <protokoll>:<alprotokoll>:<adatforrás leírása>

  • protokoll – jdbc
  • alprotokoll – a JDBC meghajtó forgalmazója adja meg, általában az adatbázis kezelő neve. MySQL esetén például mysql
  • adatforrás leírása: az adatbázis eléréséhez szükséges egyéb információk, például adatbázis neve, felhasználó neve, felhasználó jelszava, karakterkódolások, stb. A szintaktikáját és a lehetséges paramétereket szintén a JDBC meghajtó forgalmazója adja meg, MySQL esetén például: http://dev.mysql.com/doc/refman/5.0/en/connector-j-reference-configuration-properties.html

Példaként nézzünk egy konkrét adatbázis-URL-t:

DriverManager.getConnection("jdbc:mysql://localhost/web?user=sirkalmi&password=titkos&useUnicode=true&characterEncoding=utf8&autoReconnect=true");

Információ az adatbázisról

A Connection objektum getMetaData metódusával kapott DatabaseMetaData típusú objektumon keresztül lekérdezhetünk mindenféle hasznos információt az adatbázisunkról, a lekérdezett információknak három típusa létezik:

  • táblázat szerű – ezek egy ResultSet típusú objektumon keresztül járhatók végig, melyről később még lesz szó,
  • szöveg vagy szám formájában kapjuk meg, például valamelyik mező nevét vagy egy táblában lévő oszlopok számát,
  • logikai true/false értéket kapunk, például egy adott funkció támogatott-e az adatbázisban.

Az első két típusba tartozó lekérdező metódusoknak a nevei mindig get-el, az utóbbinál mindig supports-al kezdődnek. A lekérdező metódusok egy részében, paraméterként megadhatunk keresési mintákat:

  • null – az adott paraméter nem fog szerepelni a keresés kritériumaiban
  • üres String – az adott paraméternek nem lehet semmilyen értéke
  • % – akármilyen hosszú szöveg állhat a helyén
  • _ – egy karakternyi szöveg állhat a helyén
  • String – természetesen a keresés kritériumai a String értékének megfelelően alakulnak

Hibakezelés

Az adatbázis kapcsolat használata során különböző SQL hibákkal találkozhatunk, melyek súlyosságuk függvényében vagy SQLException-t vagy SQLWarnig-ot generálnak. Előbbi esetben megszakad programunk futása, ekkor egy SQLException típusú kivétel objektum keletkezik, melyet nekünk kell a megfelelő helyen elkapni és lekezelni, utóbbi esetben csak egy hibaüzenetet kapunk, mely nem szakítja meg a programunk futását csak a hibaüzenet szövegét hozzáláncolja az aktuális, végrehajtás alatt lévő adatbázis objektumhoz. Az SQLException típusú kivétel objektumok a következő információkat tartalmazzák:

  • a hibaüzenet szövegét, melyet a getMessage metódussal tudunk lekérdezni,
  • az X/Open SQLstate által megadott SQLstate szöveget, melyet a getSQLState metódussal tudunk lekérdezni,
  • az adatbázis-kezelő által visszaadott hibakódot, melyet a getErrorCode metódussal tudunk lekérdezni,
  • a hivatkozást a következő kivétel objektumra, ezek ugyanis lánc szerűen vannak felfűzve, melyet a getNextException metódussal tudunk lekérdezni.

Lehetőségünk van még továbbá a setNextException metódussal újabb kivételobjektumot fűzni a lánc végére. Az SQLWarning típusú kivétel objektumhoz az aktuális, végrahajtás alatt lévő adatbázis objektum getWarnings metódusával juthatunk hozzá (például Statement.getWarnings, ResultSet.getWarnings, Connection.getWarnings), magához a hibaüzenethez pedig a getNextWarning metódussal. Itt is lehetőségünk van egy setNextWarning matódussal újabb hibaüzenet hozzáfűzésére a lánchoz.

Tranzakciókezelés

A tranzakciókezelés akkor jöhet jól, ha több logikailag összetartozó SQL utasítást kell egymás után, egy menetben végrehajtanunk. Abban az esetben például, ha ötezer forintot át akarunk utalni egyik számláról a másikra, akkor ezt csak több SQL utasítással tudjuk megtenni, hiszen előbb az egyik számlát meg kell terhelni, majd a másik számlán jóvá kell írni ezt az összeget. Gond akkor adódhat, ha valamelyik művelet meghiúsul, mert ebben az esetben vagy a kezdeményező számláját vezető bank vagy pedig a kedvezményezett lesz rövidebb ötezer forinttal. Az ilyen és ehhez hasonló problémákat megúszhatjuk, ha tranzakciókezelést alkalmazunk. Ez úgy működik, hogy ténylegesen csak akkor hajtódnak végre az SQL utasítások, ha mi erre a programunkból direkt felszólítjuk, egészen addig az adatbázis-kezelő elkülönítve kezeli őket. A tranzakció közben bármikor lehetőség van az addig kiadott SQL utasítások érvénytelenítésére, azaz bármilyen hiba esetén visszaforgathatjuk az eredeti állapotra az adatbázisunkat.

A Connection objektum alábbi metódusaival kezelhetjük a tranzakciókat:

  • setAutoCommit(true) – metódusával kapcsolhatjuk be a tranzakciókezelést mely alapesetben ki van kapcsolva.
  • commit() – metódussal véglegesíthetjük a tranzakciót.
  • rollback() – metódussal érvényteleníthetjük a tranzakciót.

Tranzakció-izolációs szintek

A tranzakció-izolációs szintek beállításával azok az esetek kezelhetők amikor több tranzakció egyazon időben dolgozik ugyanazokkal az adatokkal. Ilyen eset lehet például, ha a fentebb részletezett banki tranzakció közben egy másik tranzakció lekérdezi az átutalást kezdeményező számláját még mielőtt az véglegesítve lenne. Hogy viselkedjen ekkor az adatbázis? Milyen értéket adjon vissza az eredeti egyenleget vagy a már megterhelt egyenleget adja vissza? Ezeket a viselkedéseket meg tudjuk határozni programunkból a Connection objektumon keresztül:

  • TRANSACTION_NONE – nincs tranzakciókezelés
  • TRANSACTION_READ_UNCOMMITED – olvasáskor mindig az aktuális értéket kapjuk
  • TRANSACTION_READ_COMMITED – olvasáskor mindig a véglegesített értéket kapjuk
  • TRANSACTION_REPEATABLE_READ – más tranzakció véglegesítő hatása ellenére is mindig a mi tranzakciónk kezdetekor érvényben lévő értéket kapjuk
  • TRANSACTION_SERIALIZABLE – más tranzakció nem írhatja felül a mi tranzakciónk által olvasott értékeket, azaz addig várakoztatja azokat míg be nem fejeződik a tranzakciónk

A szintek föntről lefele növekednek és minél nagyobb szintet állítunk be az adatbázis-kezelőnek annál több adminisztrációs feladata lesz, ezáltal a tranzakciók végrehajtási sebessége is lassul. Az izolációs szinteket a Connection objektum setTransactionIsolation() metódussal állíthatjuk be még a tranzakció megkezdése előtt.


Page viewed times

      
      
Page viewed times
  • No labels